Özvegyi nyugdíj 2027-ben – kinek jár, mennyi az összege és mi történik egy év után?
Egy társ elvesztése után a lakbért, a rezsit és a mindennapi kiadásokat sokszor már egyetlen jövedelemből kell fedezni. Az özvegyi nyugdíj a kieső bevétel egy részét pótolhatja. Az első évben az ellátás főszabály szerint az elhunyt nyugdíjának 60 százaléka. Hogy utána jár-e, és ha igen, mennyi, az az özvegy életkorától, egészségi állapotától, ellátásaitól vagy az általa eltartott gyermekektől is függ. Nyugdíjtörvény, 47. és 50. §
Kinek járhat özvegyi nyugdíj 2027-ben?
Az ellátást házastárs, bejegyzett élettárs, élettárs vagy elvált házastárs is kaphatja, ha teljesíti a rá vonatkozó feltételeket. Az elhunyt oldaláról a feltétel teljesülhet, ha öregségi nyugdíjat vagy a jogszabályban meghatározott más ellátást, például korhatár előtti ellátást kapott, illetve ha haláláig megszerezte a szükséges szolgálati időt. Magyar Államkincstár
A külön élő házastársak, az élettársak és a nyugdíjkorhatár betöltése után házasodók esetében a halál dátuma dönti el, melyik szabályt kell alkalmazni. Az alábbi feltételek a 2026. július 1-jén vagy később bekövetkezett halálesetekre vonatkoznak. A 2026. június 30-án vagy korábban elhunytak után akkor is a korábbi rendelkezések irányadók, ha az igényt 2027-ben nyújtják be.
Akkor is járhat, ha az elhunyt még dolgozott?
Igen. Egy 42 éves elhunyt után például főszabály szerint legalább 10 év elismert szolgálati idő szükséges. Egy 53 éves elhunyt esetében az általános követelmény 15 év.
Az előírtnál rövidebb szolgálati idő is elég lehet, ha az elhunyt egy fiatalabb korosztály feltételét időben teljesítette, és ezután a szolgálati idejében a haláláig nem volt 30 napnál hosszabb megszakítás. A keresőképtelenség ideje ebbe a 30 napba nem számít bele.
Mikor jogosult az élettárs?
Élettársként az kaphat özvegyi nyugdíjat, aki az elhunyttal annak haláláig legalább egy éve megszakítás nélkül együtt élt, és közös gyermekük született, vagy legalább tíz éve folyamatosan együtt élt vele. Ha a halál időpontjában bármelyiküknek mással fennálló házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata volt, az kizárja az élettársi jogcímen járó ellátást. Az is kizáró ok, ha a túlélő élettárs az előírt együttélési időszak alatt özvegyi vagy baleseti özvegyi nyugdíjat kapott.
Az együttélés igazolását megkönnyíti, ha a szükséges időszakban azonos volt a bejelentett lakóhelyük vagy tartózkodási helyük. Eltérő lakcím esetén tanúnyilatkozat vagy más hitelt érdemlő okirat is igazolhatja a közös életvitelt.
Mi járhat különélés, válás vagy időskori házasság esetén?
Ha a házasság a halál időpontjában fennállt, a külön élő házastárs a különélés hosszától függetlenül ugyanazokkal a feltételekkel lehet jogosult, mint az együtt élő házastárs. A különélés önmagában nem teszi szükségessé a tartásdíj igazolását.
Válás után az ideiglenes ellátás feltétele, hogy az igénylő az elhunyttól annak haláláig házastársi tartásdíjat kapott, vagy a bíróság tartásdíjat állapított meg számára. Az ellátás összege legfeljebb a tartásdíj összege lehet. Az ideiglenes időszak utáni ellátáshoz az arra jogosító feltételnek a különélés kezdetétől számított tíz éven belül kell bekövetkeznie.
Ha az elhunyt az esküvőkor már betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, jogosultságot alapozhat meg a közös gyermek, az öt éve fennálló házasság, vagy az, ha a házasság és az azt közvetlenül megelőző, megszakítás nélküli együttélés együtt eléri a tíz évet. Külön kivétel vonatkozik arra, ha ugyanaz a pár egy korábban felbontott házasság után ismét összeházasodott, és az első házasságot még az irányadó korhatár betöltése előtt kötötték.
Mennyi az ideiglenes özvegyi nyugdíj?
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj főszabály szerint a haláltól számított egy évig jár. A mértéke az elhunytat megillető vagy a halálakor számára kiszámítható öregségi nyugdíj 60 százaléka. Ha a számítás alapja havi 300 000 forint, az ideiglenes ellátás alapesetben havi 180 000 forint. Az elhunyt után árvaellátásra jogosult kisgyermek eltartásakor az ellátás a gyermek 18 hónapos koráig, tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő gyermek esetén a harmadik születésnapjáig is járhat.
Mi történik az első év után?
Az ideiglenes ellátás lejárta után az az özvegy lehet jogosult, aki a halál időpontjában már betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, megváltozott munkaképességű volt és egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos, vagy az elhunyt után árvaellátásra jogosult gyermekek közül legalább kettőt nevel, illetve egy árvaellátásra jogosult, tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő gyermeket tart el. A 2027-es haláleseteknél az is jogosultságot teremthet, ha az érintett feltétel a haláltól számított tíz éven belül teljesül. Az elvált házastársra a különéléshez kötött szabály is vonatkozik.
A korhatár vagy a megváltozott munkaképesség alapján jogosult özvegy 60 százalékot kaphat, ha saját jogú nyugdíjban vagy a törvényben felsorolt más ellátásban nem részesül. Saját nyugdíj vagy például rokkantsági ellátás mellett a mérték 30 százalék. Ugyanez a mérték jár, ha az özvegy az árvaellátásra jogosult gyermekek eltartása alapján kapja az ellátást. A 300 000 forintos példában 30 százalékkal számolva havi 90 000 forint járhat a saját nyugdíj mellé, az időközi emelésektől eltekintve.