Magyarországon az aszály már nem csupán néhány csapadékmentes hetet jelent. A tartós szárazság először a talajokat és a növényzetet érinti, később pedig a folyók, tavak, felszín alatti vízkészletek és a települési vízellátás állapotát is ronthatja.

A folyamat általában meteorológiai aszállyal kezdődik, amikor hosszabb időn keresztül kevesebb csapadék hullik a megszokottnál. Ezt követheti a mezőgazdasági aszály, amikor a növények gyökérzónájában már nincs elegendő nedvesség.
Ha a száraz időszak tartóssá válik, kialakulhat a hidrológiai aszály is: apadni kezdenek a folyók, tavak, víztározók és felszín alatti készletek. A probléma végül a lakosságot is elérheti időszakos vízhiány vagy fogyasztási korlátozások formájában.

Magyarországon jelentős mennyiségű folyóvíz halad keresztül, ennek nagy része azonban külföldről érkezik. A feltöltött anyagban idézett OECD-értékelés szerint a magyar megújuló édesvízkészlet körülbelül 96 százaléka az országhatáron kívülről származik.
A víz gyakran télen vagy tavasszal, árhullámok formájában jelenik meg, miközben a mezőgazdaságnak elsősorban nyáron lenne rá szüksége. A jelenlegi rendszer hatékonyan vezeti el a víztöbbletet, de jóval kevésbé alkalmas arra, hogy azt a szárazabb időszakokra megőrizze.
A tömörödött, növényzettel alig borított és szerves anyagban szegény talaj egyre kevésbé működik természetes szivacsként. Egy hirtelen lezúduló zápor vize ezért gyakran nem szivárog le a növények gyökereihez, hanem a felszínen elfolyik.
A klímaváltozás tovább erősíti ezt a folyamatot. A hosszabb száraz periódusokat egyre gyakrabban rövid, intenzív esőzések szakítják meg, miközben a magasabb hőmérséklet miatt több víz párolog el a talajból, a tavakból és a növényzetből.
A hosszú távú megoldás középpontjában a vízmegtartásnak kell állnia. A növényzettel fedett, kevésbé tömörödött, szerves anyagokban gazdag talaj több csapadékot képes befogadni és hosszabb ideig megtartani.
Fontos lehet továbbá:

Az öntözés fontos eszköz lehet, de korlátozott vízkészletek mellett nem jelent teljes körű megoldást. A tartós eredményhez a talajvédelem, a víztározás, a korszerű mezőgazdaság, a városi zöldítés és a vízügyi infrastruktúra összehangolt fejlesztésére van szükség.
Magyarország kiszáradása nem egyetlen okra vezethető vissza. A klímaváltozás, a talajromlás és a gyors vízelvezetés együtt alakította ki a jelenlegi helyzetet. A legfontosabb változás az lehet, hogy a vizet többé ne eltávolítandó problémának, hanem megőrzendő természeti erőforrásnak tekintsük.