2024. november 27., szerda
Virgil névnapja

A gazdaság karbonsemlegesítéséhez a pénzügyi rendszert is „zöldíteni kell"

2022-02-28 12:13 | Nézettség: 412
Ösztönzésre és támogatásra szorulnak a piaci szereplők ahhoz, hogy fenntartható beruházásokba áramoltassák a tőkét – állapítja meg a Magyarország fenntartható tőkepiaci stratégiájának és akciótervének létrehozásához kidolgozott ajánlásaiban a Deloitte. A célirányos mozgósítás nélkül veszélybe kerülhetnek az Európai Unió 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési céljai. Ezek teljesítése ugyanis ebben az évtizedben évi 480 milliárd eurós pluszberuházást igényel.

A fenntartható versenyképességet helyezi az európai gazdasági fejlődés és pénzügyi rendszer középpontjába
az európai zöld megállapodás (European Green Deal), amely az európai klímasemlegesség 2050-ig történő
elérése érdekében meghozandó intézkedéseket vázolja fel. Ehhez meghatározza a szükséges beruházásokat
és a rendelkezésre álló finanszírozási eszközöket, valamint azt is részletezi, hogyan biztosítható a méltányos
és inkluzív átmenet.


A transzformációnak komoly ára van: az Európai Bizottság becslése szerint csak ebben az évtizedben évente
480 milliárd eurós pluszberuházásra lesz szüksége az uniónak ahhoz, hogy elérje a 2030-ra kitűzött
kibocsátáscsökkentési céljait. Ennek a beruházási hiánynak a megszüntetése elképzelhetetlen a tőkepiacok
hozzájárulása nélkül, amihez elengedhetetlen a pénzügyi szektor „kizöldítésének” támogatása.


Ez természetesen Magyarországra is érvényes, amely szintén 2050-re vállalta a klímasemleges gazdaságra
való áttérést. A pénzügyi piaci zöldítés egyik indító lépéseként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2019-ben
megjelent Zöld Programja több ösztönzőt is tartalmazott a zöld finanszírozás terjedésének támogatásához.
Majd Magyarország az első zöld államkötvénnyel gyakorlatilag meg is tartotta a fenntartható tőkepiacok
hazai premierjét még 2020-ban.

Az MNB monetáris politikai indokkal meghirdetett Növekedési Kötvényprogramja is hozzájárult a zöld kötvénypiac fejlődéséhez, Magyarország első vállalati zöld kötvénykibocsátásai ugyanis a programon belül történtek meg. Végül a Zöld monetáris politikai eszköztár-
stratégia meghirdetése nyomán indult Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Program keretében 2021-ben sor került azelső magyar zöld jelzáloglevél kibocsátásra is, amit továbbiak követtek.


A fenntartható és zöld pénzügyek magyarországi fejlesztésének támogatására hazai stratégia és akcióterv
készül a fenntartható tőkepiaci működésre. Ennek létrejöttéhez dolgozott ki ajánlásokat a Deloitte az Európai
Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) megbízásából és az EU Strukturálisreform-támogatás Főigazgatósága
(DG REFORM) finanszírozásával az MNB, a BÉT és az ITM számára. „Alapvetően zöld eredményekhez
köthető, valamint zöld és fenntartható pénzügyi eszközök bevezetésére vonatkozó javaslatokat fogalmaztunk
meg, amelyek aktiválni tudják a tőkepiacokat a fenntartható finanszírozásra való átállásban, összhangban az
európai klímatörvénnyel” – mondta Lukács Ákos, a Deloitte fenntarthatósági és klímaváltozási üzletág
vezetője, aki szerint a pénzügyi rendszer „zöldítése” kulcsfontosságú a gazdaság karbonsemlegesítéséhez.

A 2022 januárjában egy nemzetközi szakértői testület által is megvitatott ajánlások öt témakörre bonthatók.

1. Nem pénzügyi jelentések

A hazai piaci szereplők ESG-jelentéstételi érettsége nagy eltérést mutat. Bár van néhány piaci szereplő,
akiknek jelentéstételi gyakorlata példaértékű: szabványokon alapulnak, harmadik fél által minősítettek, és
akár integrált jelentéstételi formában is megjelennek, a kibocsátók többségénél jelentős a tér a fejlődésre.
Az EU újabb és újabb szabálycsomagot publikál, amelyekben egyre nagyobb hangsúlyt kap a nem pénzügyi
(NFRD, CSRD) és fenntarthatósággal (SFDR) kapcsolatos információk közzététele, ami közvetlenül érinti a
vállalkozásokat és a pénzügyi intézeteket.
A javaslatok implementálásával könnyebb és átláthatóbb lenne a piaci szereplők helyzete a fenntarthatósági
és nem pénzügyi jelentéstételben.
Ezért a Deloitte ajánlásaiban a magyarországi jelentéstétel felgyorsítására ösztönöz. Úgy vélik, a BÉT
meglévő ESG Jelentés útmutatóját frissíteni lehetne a CSRD szabályozás korai és önkéntes bevezetésével.
Szerintük a számviteli törvény biztosíthatná a nem pénzügyi fenntarthatósággal kapcsolatos információk
beágyazását a pénzügyi beszámolókba. A nem pénzügyi információkhoz való hozzáférés azzal is javítható, ha
a tőzsdei cégek növelik az átláthatóságot és nyilvánosságra hozzák az ESG-adatokat. Ezáltal a piaci
szereplők megfelelhetnek az európai és nemzeti – például az éghajlati kockázatértékelésre vagy a
jelentéstételre vonatkozó – szabályozásoknak. Szintén fontosnak ítéli a Deloitte a jelentési kötelezettségek,
követelmények, módszertanok és adatszükségletek tudatosítását a piaci szereplőkben.

2. A fenntartható tőkepiacok jogi és szabályozási keretének fejlesztése

Ezen a téren a Deloitte Legal átfogó megközelítést javasol: egyrészt az általános tőkepiaci szabályozás
továbbfejlesztését, másrészt a fenntarthatósággal kapcsolatos specifikus tőkepiaci szabályozás
bevezetésének megfontolását. Dr. Al Sallami Linda, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda ügyvédje kiemelte,
hogy a hatályos jogszabályi környezet megfelelő keretet biztosít a fenntartható tőkepiac számára és az MNB
Növekedési Kötvényprogramja, valamint Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Programja is katalizátora volt a zöld
kötvénykibocsátások megjelenésének.
„Megkönnyíthetné a zöld átmenetet a fenntartható fordulatra jelenleg nem vagy nem teljesen kész vállalatok
szélesebb köre számára, ha ösztönzésre vagy támogatásra kerülne a magyar piacon a fenntarthatósághoz
kötött vagy ún. átállási kötvények (SLB-k) kibocsátása” – említ egyet az ebben a témakörben
megfogalmazott ajánlások közül dr. Göndöcz Péter, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda partnere.
A nemzetközi jó gyakorlatok alapján megfontolandó a zöld kritériumrendszer bizonyos szintű egységesítése
is az irányadó EU-s szabályozás mentén. Előremutató, hogy az MNB Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény
Programjában való részvétel feltételeként az MNB előírta a vonatkozó nemzetközi standardok alkalmazását.

3. Fenntartható beruházások és ökoszisztémák

A Deloitte megítélése szerint Magyarországon akadályokba ütközik a fenntartható beruházási hiány becslése
és nyomon követése. A legfontosabb ajánlás ezen a téren a fenntarthatósági és ESG kockázatok
felmérésének javaslata: ez a megoldás egyszerre teszi alkalmassá a magyar vállalatokat majd az új
szabályozásokhoz való alkalmazkodásra, valamint olyan beruházási célokat tűzhetnek maguk elé, amelyek a
hazai stratégiákkal összhangban lévő beruházásokat fognak ösztönözni. Szintén szerepel a tanácsok között a
jelenleg létező fenntartható ökoszisztémák továbbfejlesztése, új kísérleti ökoszisztémák indítása, a nagy
éghajlatcsökkentési potenciállal rendelkező ökoszisztémák jobb kihasználása, valamint a piaci szereplők
aktivizálása a fenntartható beruházási rés csökkentése érdekében.

© 2020 Deloitte Magyarország

4. A fenntartható beruházásokat előmozdító állami támogatások

Adókedvezmények, közvetlen támogatások és állami beruházások is szerepelnek az ebben a témakörben
megfogalmazott ajánlások között, de a tanácsadó cég az uniós pénzügyi alapok célirányos felhasználását is
megfontolásra méltónak tartja a zöld finanszírozás további ösztönzése érdekében. „A fenntartható
beruházások támogatása az Európai Unió helyreállítási eszközének és a kohéziós politikának is
középpontjában áll. Ezeket a forrásokat ki kell használni a klímacélok elérése érdekében, különösen azon
eszközöknél, amelyek jelentős magánforrás megmozgatására is képesek, mint a hitelprogramok és a
garanciaeszközök” – hívta fel a figyelmet Béres Attila, a Deloitte adó- és jogi tanácsadás menedzsere.

5. A tőkepiaci fenntartható befektetéseket elősegítő és akadályozó tényezők

Ebben a részben olyan aggályokra kerestek választ a Deloitte szakértői, mint például a zöld befektetés
meghatározásának európai szintű eltérései, a „zöldre festés” (greenwashing) kockázatának növekedése, az
éghajlatváltozással kapcsolatos, egyelőre korlátozottan feltérképezhető kockázatok figyelembevétele és a
zöld vállalások nemteljesítéséből eredő következmények szabályozatlansága. „Több javaslatot is
megfogalmaztunk az uniós szabályozások időbeli és tartalmi különbségeinek tisztázására” – szögezi le
Lukács Ákos.

Kép és a videó forrása: https://www.youtube.com/watch?v=Lp17MZ1tMLQ

A Deloitte-ról


A Deloitte számos iparágban nyújt könyvvizsgálati, valamint adó- és egyéb tanácsadási, továbbá jogi
szolgáltatásokat (ügyfeleinknek együttműködő ügyvédi irodánk, a Deloitte Legal Göndöcz és Társai Ügyvédi Iroda
nyújtja a jogi tanácsadási szolgáltatásokat) állami és magáncégek részére egyaránt. Több mint 150 országban jelen
lévő hálózatán keresztül a Deloitte világszínvonalú szakértelmével és minőségi szolgáltatásaival segíti ügyfeleit
abban, hogy megfeleljenek az előttük álló üzleti kihívásoknak. A Deloitte mintegy 312 000 szakértője egytől egyig
arra törekszik, hogy a kiválóság mércéjévé váljon.
A Deloitte név az Egyesült Királyságban “company limited by guarantee” formában alapított Deloitte Touche
Tohmatsu Limited társaságra és tagvállalatainak hálózatára utal, melyek mindegyike önálló, egymástól elkülönülő
jogi személy.