2024. Április 24., szerda
György névnapja
György névnapja
A pápa magyar származásúnak nyilvánította Szent Mártont, aki többek között Franciaország hivatalos védőszentje.
Tévedésről azonban szó sincs: Ferenc nyilatkozata egy nagyszabású európai rekatolizációs programba illeszkedik.
Vannak, akik a Vatikán növekvő érdeklődését Magyarország iránt – amelynek része az április végére tervezett pápalátogatás is – egy másik magyar vonatkozású katolikus jövendölésnek tulajdonítják, amely a II. János Pál által 2002-ben szentté avatott Pió atyától származik.
A kezén stigmákat – Krisztus sebeit – viselő, már életében szentként tisztelt olasz szerzetes a következő sorokat vetette papírra: „Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni.
Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük.”
Vannak, akik szerint ez a bizonyos madár egy magyar pápa lehet. Következő adásunkban foglalkozunk majd a 12. században élt ír püspök, Szent Malakiás pápalistájával, amelyen a soron következő – és egyben utolsó egyházfő a Pertus Romanus, vagyis Római Péter nevet viseli.
Mindenesetre Pió atya jövendölése joggal táplálhatja azok reményét, akik hisznek a magyarok (egyház) történelemformáló szerepében.
A Pió-prófécia ugyanis így zárul: „Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre.
Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak, és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!” – írta.
Ki volt Pió Atya és miről szól a Pió-prófécia?
Pió atya, teljes nevén Pio da Pietrelcina (1887-1968), az olaszországi Pietrelcinában született és ősei egyszerű parasztok voltak. Fiatalon lépett a ferences rendbe, majd pappá szentelték. Később a stigmái miatt híressé vált, amelyek azt jelentették, hogy a kezén, lábán és oldalán is megjelentek Krisztus sebei.
A Pió-prófécia pedig egy olyan jóslat, amelyet Pió atya állítólag 1949-ben mondott el. A jóslatban számos eseményt jövendölt meg, amelyek közül néhány már bekövetkezett, míg mások még váratnak magukra. A jóslat néhány állítólagos elemét vitatják, és sokan úgy vélik, hogy az eredeti szöveg is megváltozott az évek során.
A jóslatban szereplő állítólagos események közé tartozik többek között a II. világháború utáni újjáépülés, az Egyesült Államok gazdasági felemelkedése, az Európai Unió megalakulása, a kommunizmus terjedése, a háborúk és természeti katasztrófák gyakoribb előfordulása, valamint a világ megtisztulása és a Jézus második eljövetele. Azonban fontos megjegyezni, hogy a jövendöléseknek nincs hivatalos egyházi jóváhagyása, és sok teológus és vallási vezető szkeptikusan áll hozzájuk.
