Havi 20 ezer euró a védelemért – döbbenetes vallomás a Budport ügyében
Súlyos állítások rázzák meg a magyar üzleti életet: havi 20 ezer eurós „védelmi pénzről” beszél a Budport volt tulajdonosa. A történet szerint politikai kapcsolatok, közvetítők és rendszerszintű nyomás alakította a légiközlekedési piacot. A vallomás komoly kérdéseket vet fel a gazdasági működés átláthatóságáról.
Havi 20 ezer eurós „védelmi pénz”: kitálalt a Budport volt tulajdonosa
Hogyan indult a történet a légiközlekedési piacon?
A Budport Kft. egykori vezetője, Galgóci Ferenc szerint a történet a 2010-es évek elején, a magyar légiközlekedési piac átrendeződésekor kezdődött. A Malév csődje után a földi kiszolgálási szektorban új lehetőségek nyíltak, amelyekben a Budport is szerepet vállalt.
A vállalkozás gyors növekedésnek indult, különösen a Malév Ground Handling és a Wizz Air közötti együttműködésben. A cég jelentős piaci pozíciót épített ki, és több száz munkavállaló megélhetése függött a működésétől.
A 20 ezer eurós díj: egyszeri költségből rendszeres fizetés
Galgóci beszámolója szerint egy kulcsfontosságú vezetőváltás után egy közvetítőn keresztül 20 ezer eurós „díj” megfizetését kérték tőle. Ezt kezdetben egyszeri összegnek tekintette, amelyet „sikerdíjként” értelmezett.
Rövid időn belül azonban világossá vált, hogy nem egyszeri kifizetésről van szó, hanem rendszeres, havi 20 ezer eurós fizetési kötelezettségről. A vállalkozó állítása szerint a fizetés célja az volt, hogy cége „védelmet” élvezzen és zavartalanul működhessen az állami háttérrel rendelkező struktúrában.
Politikai szálak és súlyos állítások
A történetben megjelenik Seszták Miklós neve is. Galgóci szerint egy találkozón olyan kijelentés hangzott el, hogy „amíg fizetsz, addig a védelmemet élvezed”.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a volt cégvezető állításai, amelyek jogi értelemben nem minősülnek bizonyított ténynek. A beszámoló ugyanakkor arra utal, hogy a vállalkozó a rendszert nem egyedi esetként, hanem „rendszerszintű problémaként” értelmezi.
Több százezer eurós kifizetések és növekvő nyomás
A vallomás szerint a havi kifizetések idővel jelentős összeget értek el: egy ponton mintegy 240 ezer euró átadásáról beszél. A pénzeket jellemzően készpénzben, közvetítőn keresztül adták át.
A fizetések megszakítása után a vállalkozó szerint erősödő üzleti és hatósági nyomás nehezedett a cégre, amely már nemcsak gazdasági, hanem működési kockázatokat is hordozott.
Konfliktusok és a Budport ellehetetlenítése
A történet későbbi szakaszában a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezetésében bekövetkező változások új konfliktusokat hoztak. Galgóci szerint a cél egyértelműen a Budport kiszorítása volt a piacról.
Állítása szerint a cég működését hatósági ellenőrzésekkel, szerződéses nyomással és üzleti döntésekkel próbálták ellehetetleníteni. Ennek ellenére egy ideig sikerült fenntartani az operációt, amely napi több ezer utas kiszolgálását jelentette.
EU-vizsgálat és a történet következményei
A vállalkozó végül az Európai Unióhoz fordult, és versenyjogi vizsgálatot kezdeményezett. Az eljárás során megállapítás született arról, hogy tiltott állami támogatás történt, amely hosszú távon hozzájárult a piaci viszonyok torzulásához.
A folyamat végén:
- a Budport elvesztette fő szerződéseit,
- a munkavállalók jelentős részét elbocsátották,
- a piac szerkezete átalakult.
Miért szólalt meg most?
Galgóci szerint több oka is van annak, hogy nyilvánosságra hozta a történetet:
- úgy látja, nem egyedi esetről van szó,
- a rendszer szerinte több vállalkozót is érintett,
- fontosnak tartja a gazdasági és jogi átláthatóságot.
A beszámoló egyik legfontosabb állítása, hogy a gazdasági működésben nem a szakmai teljesítmény, hanem a kapcsolati rendszer vált meghatározóvá – ami hosszú távon az egész piac működését torzíthatja.