Az egyik Erzsébet kórházat alapított a szegényeknek, a másik titokban hozatta el a Szent Koronát Visegrádról, hogy megkoronáztathassa a fiát. Évszázadokkal később pedig egy bajor hercegnő, Erzsébet királyné, vagyis Sisi került olyan közel a magyarokhoz, hogy halála után országszerte ligeteket ültettek az emlékére.

II. András király lánya, Árpád-házi Szent Erzsébet gyerekként került a türingiai udvarba. Férje halála után Marburgban kórházat alapított, ahol maga is ápolta a betegeket. Mindössze 24 éves volt, amikor 1231-ben meghalt. Négy évvel később IX. Gergely pápa szentté avatta.
A hozzá kötődő legismertebb legenda szerint egy alkalommal kenyeret vitt a szegényeknek. Amikor megkérdezték, mit visz, azt felelte, hogy rózsát. A történet úgy tartja, hogy mire megmutatta, a kenyerek helyén valóban rózsák voltak.
Luxemburgi Erzsébet férje, Habsburg Albert halála után a születendő gyermeke trónigényét védte. Megbízásából udvarhölgye, Kottanner Jánosné 1440 februárjában titokban kihozta a Szent Koronát a visegrádi várból. Erzsébet fiát, a későbbi V. Lászlót, még csecsemőként megkoronázták.
A királyné lánya, Habsburg Erzsébet IV. Kázmér feleségeként lengyel királyné lett. Elsőszülött fia, a későbbi II. Ulászló a cseh koronáért vívott küzdelemben Hunyadi Mátyás vetélytársa volt, majd Mátyás halála után a magyar trónt is megszerezte. Mátyás útját a koronáig közben a saját édesanyja, Szilágyi Erzsébet is egyengette. Özvegyként testvérével, Szilágyi Mihállyal együtt dolgozott azon, hogy a Hunyadi család hívei Mátyás mellé álljanak.

Báthory Erzsébet neve a csejtei várhoz és a szolgálólányok bántalmazása miatt indult vizsgálathoz kötődik. A legismertebb történet szerint azért fürdött fiatal lányok vérében, hogy megőrizze a fiatalságát. A vérfürdő motívuma jóval később jelent meg az írásos beszámolókban, és idővel a grófnőről szóló legenda legismertebb részévé vált.
Wittelsbach Erzsébet megtanult magyarul, Falk Miksa újságíróval pedig a nyelv mellett a magyar történelemről és politikáról is beszélgetett. Kapcsolatot ápolt Andrássy Gyulával, és támogatta az osztrák–magyar kiegyezést. Ferenc Józsefet és Erzsébetet 1867-ben koronázták meg Budán. A gödöllői kastélyt koronázási ajándékként kapta használatra a királyi pár. Sisi szívesen időzött ott, a környéken gyakran lovagolt, és magyarul beszélgetett az udvarhölgyeivel.

Sisi életében súlyos törést jelentett egyetlen fia, Rudolf trónörökös 1889-es mayerlingi halála. Kilenc évvel később, 1898. szeptember 10-én Genfben az olasz anarchista Luigi Lucheni egy kihegyezett reszelővel megsebesítette a királynét. Erzsébet még felszállt a hajóra, amelyhez igyekezett, és a fedélzeten esett össze.
Halála után Darányi Ignác földművelésügyi miniszter országos faültetést kezdeményezett. Az 1899-es minisztériumi összesítés szerint július végéig közel 2,8 millió fát és cserjét ültettek a királyné emlékére. A budapesti Erzsébet híd és a gödöllői kastély mellett kisebb települések is őrzik az emlékét. A Veszprém vármegyei Hegyesden például ma is állnak az egykori Erzsébet-kert tölgyfái.