2024. november 18., hétfő
Jenő névnapja
Jenő névnapja
A mostani szabályok alapján havi 210 kWh, azaz éves szinten 2523 kWh áramfogyasztásig és havi 144 köbméter, azaz évi 1729 köbméter gázfogyasztásig maradna a rezsiár.
Pár történet
A következőkben rendkívül röviden bemutatunk néhány hozzánk érkezett történetet.
Jelenleg kizárólag elektromos fűtésünk van. Kevés háztartás üzemel ilyen fűtéssel, ezért nagyon alacsony a kormány által megadott 210 kWh/hó átlagfogyasztás, ami még rezsivédettnek számít. A mi fogyasztásunk most 42 ezer forint havonta, a tegnap kiadott módosítás szerint 270 ezer forintra módosul, ami tarthatatlan.
Nálunk 160 kWh/hó körül van a világítás, illetve az elektromos készülékek fogyasztása, de elektromos fűtésünk van, ami önmagában 280 kWh/hó. Átlagos lakáshőmérséklettel (21 fok) a téli hónapokban, nyáron légkondit nem használunk. Kapcsoljam ki a fűtést?
Mi az, hogy akinek a környékén nem érhető el a gáz, és kénytelen árammal fűteni, egy kvótából oldjon meg mindent, az árammal fűtött bojlert vagy a hőszivattyúval történő fűtést?
Takarékosan élünk, de az átlagot lehúzó „kályhás” háztartásokhoz képest sok, havi 250 köbméter gázfogyasztással. Nincs bahamai meleg, októbertől áprilisig fűtünk, 20 fokos a lakás (a még nem piaci áras átlagos gázfogyasztás a kormány által megadott adat szerint havonta 144 köbméter).
Azon kevesek közé tartozom, akiknek Magyarországon is nagyon fontos a klímavédelem. Kiköttetem a gázt, drága beruházással energiatakarékos, de áramot igénylő fűtéskorszerűsítést végeztem, elektromos autót vettem. Most meg nézhetem, hogy nagyfogyasztó lettem. Ha maradt volna a gáz, jobban járok, ha maradt volna a benzines autóm, vehetném féláron a fosszilist.
Mi lesz a magánszálláshelyek üzemeltetőivel? Mi hárman vagyunk a családban, de a lakásom mellett két apartmant is fűtök. Most lehúzhatom a rolót, 350 kWh a havi fogyasztásom, ami 230 ezer forint.
A torzítás torzítást szül
Ők tehát a panaszosok, de nézzük meg a kormányzat logikáját! Itt is egy akceptálható gondolat bontakozott ki:
„Továbbra is mindenki kap támogatást, vagyis illik mindenkinek hálásnak lenni, hiszen van most egy magasabb piaci árszint, amihez képest van, aki kisebb, van, aki nagyobb ajándékot kap.”
Igaz, és ajándék lónak ne nézd a fogát! Ugyanakkor a magyar társadalom szempontjából az lenne a jó, ha a kormányzati intézkedések
igazságosak lennének,
pozitív célokat szolgálnának, energiatakarékosságot, hatékonyságot,
adott esetben még a fosszilis anyagok igénybevételének és az orosz függésnek a csökkentését is segítenék.
Ezek pedig sajnos az új szabályokkal, legalábbis ahogy eddig ismerjük őket, csak részben valósulnak meg. Fontos rögzíteni, hogy a rezsicsökkentést fenntarthatatlannak tartjuk, a magasabb ár általánosságban is takarékossághoz, kereslet-visszafogáshoz vezet. De közben, mint láttuk, nagyon nehéz helyzetbe is hoz nem is kiugró anyagi helyzetben élő családokat. Ez a szempont nagyon fontos, a politikának kezelnie kell, de azért azt fontos deklarálni, hogy az energiának most tényleg ez az ára, arról nem a kormány tehet.
Az ellenösztönzők
Amit a leginkább kifogásolni lehet, hogy az új szabályok részben ellenösztönzőket is tartalmaznak. Az olvasók történeteiből kirajzolódó kép alapján az nem jó, ha hirtelen vonzóbb lesz a benzines kocsi, ha érdemes visszavezetni a modern fűtés helyett a gázt.
A valósághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a torzítás mindig torzítást szül. A rezsicsökkentés egy piactorzítás. Most hallottunk a kormánytól egy logikát, amely ezt részben visszaveszi, de akárhogyan toldozgatjuk-foltozgatjuk a rezsicsökkentést, az csak újabb és újabb zavarokat okoz. Hiszen, ez a vételezési helyet és az átlagos fogyasztást figyelembe vevő logika nem jó, de minden más logikába is bele lehetne kötni.
Ha egy főre jutó fogyasztással számolna a kormány, akkor attól lehetne tartani, hogy energiaárra optimalizáló átjelentkezések történnének.
Ha a valóban rászorulók támogatása lenne a cél, akkor segíthet valamiképpen az ellátórendszer, a családsegítők, de nem biztos, hogy objektív lenne a képük.
Ha folyó jövedelemre adna az állam energiatámogatást, akkor lehet, hogy valakinek azért nincs jövedelme, mert olyan gazdag (annyi a tőkéje), hogy már nem kell dolgoznia.
Talán valamiképpen az energia-egyenértékes módszer igazságosabb lenne, vagyis az, ha nem áramra és gázra, hanem összesített energiafogyasztásra lenne limit, de azért ezt sem olyan könnyű kiszámolni.
Klímaberendezések egy újpalotai panelházon – Fotó: Róka László / MTI bizományosi
Klímaberendezések egy újpalotai panelházon – Fotó: Róka László / MTI bizományosi
A legnagyobb kérdések
Említettük már, hogy a konkrét rendelet majd sokat elárul arról, mennyire igazságos a rendszer, de vannak olyan kérdések, amelyekben nagyon nehéz az évközi változtatásokkal bárhogyan is igazságosnak lenni.
A mostani szabályok alapján havi 210 kWh, azaz éves szinten 2523 kWh áramfogyasztásig és havi 144 köbméter, azaz évi 1729 köbméter gázfogyasztásig maradna a rezsiár.
A szabályozás legfontosabb kérdése az, hogy lehet-e igazságos az éves átlagos, vagy a havi szintű megfelelés.
Sajnos mindkettő alapvető érdekeket sért. A kiegyenlítés a legtöbb családnak hasznos, vagyis a téli (fűtés) vagy a nyári (légkondi) kilengéseket a sima hónapokkal átlagolva kevesebb lesz az átlag feletti fogyasztás.
De képzeljük el, hogy valaki már most 3000 kWh-nál tart, ő már nem tud spórolni. Amennyit ez a család eddig fogyasztott, azt még a korábbi ár ismeretében tette, ő joggal panaszkodna, hogy ha augusztus 1-től számít csak a fogyasztás, mert az új ár ismeretében már tud fogyasztást optimalizálni visszamenőlegesen.
A matekhoz mindenképpen meg kell húzni egy zéró időpontot, ez lehet január 1. vagy augusztus 1. Összességében az éves átlagolással a legtöbben jól járnak, de ez visszamenőleges áremelést jelent egyes családoknál.
Már megint a gazdagok járnak jól?
Ez a közcím így természetesen túlzás, hiszen az alacsony fogyasztásúak (szegények) teljes dotálást kapnak, de sok vicces elem is adódik.
A gazdag emberek életében az előnyös, hogy nyáron utaznak, lemennek a telekre, vagy elmennek külföldre. Aki olyan jómódú, hogy két vételezési helye van, iskolaidőben Budapesten fogyaszt, nyáron a Balatonnál, ő 12 hónapra átlagolva vélhetően egyik helyen sem rendelkezik olyan magas fogyasztással, hogy beleessen a piaci árba. Pedig jobban megterheli a magyar energiamérleget, mint a 12 hónapon át ugyanott lakó család. Ez a gondolat kiterjeszthető arra is, aki lakásokat ad ki, és 10 ingatlanja van 10 vételezési hellyel.
Azt is igyekeztünk megtudni, hogy az új rendszerben érdemes lehet-e a magánfogyasztóknak piaci áramkereskedőhöz fordulni, azaz nem az egyetemesnél maradni. Fejes Tibor, az Audax Renewables ügyvezetője szerint röviden: nem.
Az új árszabás ugyan növelni fogja a rezsit az egyetemes lakossági fogyasztóknál, de – még ha drasztikusak is ezek a mértékek – nem számítunk arra, hogy tömegével folyamodnának a lakossági ügyfelek a versenypiaci kereskedőkhöz ajánlatért. Még a havi több ezer kilowattóra fogyasztású lakossági ügyfelek esetében sem éri el a volumen azt a mértéket, hogy a teljes fogyasztásra vetített versenypiaci ajánlati ár kompenzálni tudná az évi 2523kWh-s rezsicsökkentett volumenen elérhető kedvezményt. A versenypiacon elérhető árak jelentősen magasabbak lesznek a lakosság drágább árszabásánál is.
Kíváncsian várjuk
A rendeletnek sok érdekessége lesz még. Gulyás Gergely elmondta, hogy a szintén nagy gázfelhasználó távfűtés érintetlen marad. De izgalmas lesz az is, hogy a napelemes rendszerek hogyan számolhatnak el, vagy mi van azokkal, akik részt vesznek a speciális, zöld tarifás áramvételezésben, vagy miképpen kell kiszámolni a központi vételezéssel fűtött társasházak, lakóparkok számláit, illetve mi lesz azokkal, akik átalányt fizetnek a korábbi fogyasztásuk alapján. Fejes Tibor szerint
az otthon töltött villanyautót birtokló, vagy gáz helyett villamosáram-alapú fűtést választó – háztartási körben a legelterjedtebbek a háztartási kiserőművek, nevezetesen a napelemek. Márpedig – legalábbis az előzetes várakozások szerint – ezek esetében csak a szaldósan elszámolt nettó fogyasztást viszonyítják a lakossági átlaghoz.
Mindenesetre ezekről alighanem tényleg kár találgatni, érdemesebb megvárni a rendeletet.
Összességében a rezsicsökkentéshez hozzá kellett nyúlni, de a legnagyobb baj alighanem az, hogy aki energiatakarékos volt, aki kiiktatta a gázt, aki jót tett a bolygónak, illetve az országnak, ő rosszul jár. Őt „bünteti” az új rendszer, miközben természetesen értjük, hogy ez nem „büntetés”, hanem ez most a valóság, ez a piaci ár. Arra kellene figyelni, hogy az új rezsim mégse rossz irányba motiváljon. Ne a rezsiszabályokra optimalizáljon a magyar, hanem az energiatakarékosságra.
