Magyar tudósok történetét juttatják fel a Holdra

1946 elején a Bay Zoltán vezetésével működő Tungsram kutatólaboratóriumának csapata  Európában elsőként észlelte egy, a Holdra irányított radarhullám visszhangját. A kísérletben felhasznált jelösszegzési eljárás kiemelkedő szerepet játszott a világegyetem megismerésében és egy új tudományág, a radar csillagászat alapjának megteremtésében. A Tungsram a Puli Téridő plakettjén Bay Zoltán tudományos eredményei előtt tiszteleg.

A Telenor Magyarország a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) szakértőit kérte fel, hogy segítsenek öt olyan kortárs tudós kiválasztásában, akik eddig elért eredményeikkel is hosszútávon is hatással vannak az emberiség jövőjére. Prof. Ádám Veronika biokémikus, Prof. Barabási Albert László fizikus, Prof. Freund Tamás neurobiológus, Karikó Katalin biokémikus, Prof. Kondorosi Éva biológus nap mint nap arra inspirálnak minket, hogy időben és térben is merjünk a távolba tekinteni és megvalósítani önmagunkat.

A Peregrine űrszondát 2022 nyarán az Astrobotic Technology a floridai Cape Canaveral 41-es indítóállásáról indítja útjára egy Vulcan Centaur rakéta segítségével a Holdra. Az Apollo-17 1972-es útja óta ez lehet az első küldetés, amikor ismét amerikai holdi leszállóegység indul az űrbe. Az űr szélsőséges környezetének akár 5000 évig is ellenálló Téridő plakettet a holdjáró terveiről ismert, budapesti székhelyű Puli Space Technologies űrtechnológiai vállalat az Astrobotic partnereként készíti el. A speciális hővédelmi eljárással gyártott plakett 200x200 mm- méretű, súlya 160 gramm és a Holdra indított űrszonda lábazati szerkezetén kap helyet, így üzenve a jövőbe vagy más civilizációk számára.

További információk a Holdra indított kutatókról, eredményeikről

Bay Zoltán, a radarcsillagászat atyja a Tungsram szövegében

A világhírű fizikus, Bay Zoltán nevéhez a magyar Hold-radar-kísérlet mellett a fotoelektron-sokszorozó és a fénysebességre alapozott méterdefiníció és sok más szabadalom is fűződik. Karrierje elején négy évig volt Berlinben ösztöndíjas, ekkor Werner Steiner kutatóval közösen először bizonyították be spektroszkópiai úton, hogy az aktív nitrogéngáz szabad nitrogénatomokat tartalmaz. Hazatérését követően új rendszerű elektrokardiográfot tervezett, amely széles frekvenciatartományban, torzításmentesen regisztrálta a szív működését. 1936-ban a Tungsram kutatóintézetének vezetője lett, 1944-től 1948-ig a vállalat műszaki vezérigazgatói pozícióját is betöltötte. Ő vezette azt a csoportot, melynek Európában először sikerült radarvisszhangot észlelnie a Holdról. 1945-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett. 1946-ban tudományos munkásságának elismeréséül megválasztották az MTA Matematikai és Természettudományi Osztálya elnökévé. 

Öt kortárs tudós a Telenor Magyarország és a NaTE közös szövegében

Prof. Ádám Veronika biokémikus kutatási területe a neurokémia, közelebbről a mitokondriumok és az oxidatív stressz szerepe a neurodegeneratív betegségek és az ischemias agykárosodás kialakulásában. Nevéhez fűződik annak kimutatása, hogy kulcsfontosságú metabolikus enzimek kóros körülmények között az agysejteket pusztító oxigén származékokat állítanak elő, ami hozzájárul neurodegeneratív betegségek (pl. a Parkinson-kór) és a stroke kialakulásának mechanizmusához.

Prof. Barabási Albert-László fizikus kutatási területe a természetben és a társadalmi rendszerekben is széles körben elterjedt skálafüggetlen hálózatok vizsgálata. Kutatásainak eredménye az ún. Barabási–Albert-modell (BA-modell), ami többek között a társadalmi hálózatok tanulmányozására ad lehetőséget. A BA-modell a komplex hálózatok fejlődésének egy modellje, mely a gyakori skálafüggetlen tulajdonságokra ad magyarázatot. Igazolja, hogy a fokszámeloszlásuk gyakran negatív kitevőjű hatványfüggvény szerint cseng le.

Prof. Freund Tamás neurobiológus kutatási területe az agykéreg szerkezete és működése, a gátlást végző idegsejtek funkciói, az epilepsziás és ischaemiás agykárosodás patomechnizmusa. Meghatározta továbbá a tanulási és memóriafolyamatok alapjául szolgáló agyi hullámtevékenység kialakulásának és funkciójának idegsejthálózati alapjait, új értelmezést adott a szorongás kórélettani folyamatainak és a kannabinoidok hatásmechanizmusának.

Prof. Karikó Katalin biokémikus kutatási területe a hírvivő RNS (mRNS) egyszálú ribonukleinsav, amely az örökletes genetikai információt közvetíti a sejtek információit tároló DNS molekulából a fehérjeszintézis helyszínére, a riboszómákhoz. Felfedezései alapján sikeresen fejlesztette ki a Pfizer–BioNTech és a Moderna mRNS-en alapuló Covid19 védőoltást, mely a koronavírus és más vírusok elleni gyors vakcinafejlesztés egyik legígéretesebb új technológiája.

Prof. Kondorosi Éva biológus kutatási területe a növény-baktérium szimbiózis, a szimbiotikus nitrogén kötés, a fejlődés biológia és a kémiai ökológia. Kutatási célja a szimbiotikus nitrogénkötés folyamatának megismerése, hatékonyabbá tétele, amely a baktériumok révén lehetővé teszi a levegő nitrogénjének megkötését és ezáltal a növények növekedését a környezetszennyező és klímaváltozást előidéző nitrogénműtrágyák felhasználása nélkül. Kimutatta, hogy a növényi sejtekben a baktériumok átalakulását nitrogénkötő formává a növény irányítja több száz peptid révén. A peptidek közül sok antimikrobiális tulajdonsággal rendelkezik. Ezekből kiindulva olyan származékokat állítottak elő, amelyek hatékonyan ölik az antibiotikumokra nem reagáló patogén baktériumokat és gombákat is, lehetővé téve az antimikrobiális rezisztencia leküzdését.

VIDEÓ - Ismeritek a viccet, hogy a magyar mérnökcsapat állami támogatás nélkül készít egy robotkutyát, ami akár pár éven belül vizet is kereshet a Holdon?