2026. Április 27., hétfő
Zita névnapja
Zita névnapja
Friss adatok alapján megnéztük, mennyi pénzt vihet el egy átlagos nyugdíjból az áram és a földgáz kifizetése, és miért lehet óriási különbség két nyugdíjas háztartás terhei között.
Elsőre egyszerűnek tűnik a kérdés: mennyi a nyugdíj, mennyi a rezsi, és máris megvan a válasz. A valóság azonban ennél sokkal összetettebb – értékelte a helyzetet Kovács István, a ProfitLine.hu nyugdíj hírek rovatának vezető szakértője.
Egy kis társasházi lakásban élő nyugdíjas havi áram- és gázköltsége akár 6–10 ezer forint körül is maradhat. Egy régi, rosszul szigetelt családi házban viszont ugyanez a kiadás könnyen elérheti az 50 ezer forintot is havonta, különösen akkor, ha a fűtés földgázzal történik.
A különbség tehát óriási. Ugyanaz a nyugdíj egészen mást ér egy jól szigetelt kis lakásban, mint egy nagyobb, régi építésű házban.
A KSH legfrissebb adatai szerint 2026 februárjában az átlagos öregségi nyugdíj 261 300 forint volt. A mediánnyugdíj ennél alacsonyabb, 230 300 forint.
Ez azért fontos különbség, mert az átlagot felfelé húzzák a magasabb nyugdíjak. A medián sokszor jobban megmutatja, milyen összegből él egy „tipikus” nyugdíjas.
Vagyis érdemes nemcsak az átlagnyugdíjhoz, hanem ehhez a 230 ezer forint körüli összeghez is viszonyítani a rezsikiadásokat.
Ha egy nyugdíjas gázzal fűt, de a fogyasztása még nagyjából a kedvezményes sávban marad, akkor a havi áram- és gázszámla reálisan 18–22 ezer forint körül alakulhat.
Ez első hallásra talán nem tűnik drámainak, de a nyugdíjhoz mérve már más a kép. Egy 20 ezer forintos havi rezsi az átlagnyugdíj körülbelül 7–8 százalékát viszi el. A mediánnyugdíjnál ez már közelebb van a 9 százalékhoz.
Vagyis sok idős embernél nagyjából minden tizenegyedik-tizennegyedik nyugdíjforint csak arra megy el, hogy legyen világítás, meleg víz és fűtés.
A jelenlegi lakossági kedvezményes mennyiség áram esetében évi 2523 kWh, földgáznál pedig legalább 1729 köbméter évente.
Ha egy nyugdíjas háztartás nagyjából ezt a mennyiséget használja el, akkor a havi átlagos áram- és gázköltség körülbelül 22 ezer forint lehet.
Ez az átlagnyugdíj közel 9 százaléka, a mediánnyugdíjnak pedig majdnem 10 százaléka. Más szóval: egy átlagosnak mondható nyugdíjasnál akár minden tizedik forintot elvihet a gáz- és villanyszámla.
A legkedvezőbb helyzetben azok vannak, akik kisebb, korszerűbb vagy társasházi lakásban élnek. Ha kevés gázt használnak, és az áramfogyasztásuk sem magas, akkor a havi költség akár 6–8 ezer forint körül maradhat.
Ez még kezelhető teher: az átlagnyugdíj 2–3 százalékáról beszélünk.
Egészen más a helyzet egy régi, rosszul szigetelt családi házban. Ha a gázfogyasztás meghaladja a kedvezményes keretet, a számla gyorsan megugorhat. Egy nagyobb fogyasztású háztartásnál az áram és a földgáz együtt havi átlagban akár 50–55 ezer forintba is kerülhet.
Ez már az átlagnyugdíj több mint ötöde, a mediánnyugdíjnak pedig akár közel a negyede is lehet.
Az éves átlag sok mindent elfed. A gázszámla ugyanis nem egyformán terheli a családokat minden hónapban. Nyáron alig van fűtési költség, télen viszont akár többszörösére nőhet a fogyasztás.
Ez különösen azoknak nehéz, akik nem átalányt fizetnek, hanem a tényleges fogyasztás alapján kapják a számlát. Egy hidegebb hónap után könnyen jöhet olyan számla, amely egy nyugdíjas költségvetését teljesen felborítja.
A nyugdíj fixen érkezik, a fűtési igény viszont nem fix. Ez az egyik legnagyobb probléma.
A gáz- és villanyszámla önmagában is fontos tétel, de a nyugdíjasok költségvetésében nem egyedül áll. Ott van mellette az élelmiszer, a gyógyszer, a közlekedés, az orvosi kiadás, a közös költség, a lakáskarbantartás és sok más apró, de elkerülhetetlen kiadás.
Ezért lehet különösen megterhelő, ha a rezsi nem 8–10 ezer forint, hanem 30–50 ezer forint. Ilyenkor már nem pusztán arról van szó, hogy kevesebb pénz marad a hónap végén, hanem arról, hogy választani kellhet fontos kiadások között.
Különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek azok a nyugdíjasok, akik egyedül élnek. Egy ház fűtése ugyanis szinte ugyanannyiba kerül akkor is, ha egy ember lakik benne, mint akkor, ha ketten vagy hárman.
Egy egyedül élő idős embernél nincs kivel megosztani a rezsit. A teljes gáz- és villanyszámla egyetlen nyugdíjra nehezedik.
Ezért fordulhat elő, hogy ugyanaz a fogyasztás az egyik háztartásban még kezelhető, a másikban viszont már súlyos anyagi teher.
A reális becslések alapján egy átlagos nyugdíjas háztartásnál a havi villany- és gázszámla nagyjából 18–22 ezer forint körül mozoghat. Ez a nyugdíj 7–10 százalékát is elviheti.
A szerényebb fogyasztású, kisebb lakásokban élők ennél jóval kevesebbet fizethetnek. A régi, sokat fogyasztó családi házakban élő idősek viszont akár havi 50 ezer forint feletti rezsivel is szembesülhetnek.
A gáz- és villanyszámla minden nyugdíjas életében jelen van, de nem mindenkit ugyanúgy érint. Egy jól szigetelt kis lakásban élő idős ember számára a rezsi még kezelhető kiadás lehet. Egy régi, nagyobb családi házban élő nyugdíjasnál viszont már valódi megélhetési kockázattá válhat.
A legfontosabb tanulság, hogy az átlag mögött hatalmas különbségek vannak. Egy átlagos nyugdíjasnál a gáz és az áram havonta körülbelül 20 ezer forintos tétel lehet, de a nehezebb helyzetben élőknél ez könnyen 50 ezer forint fölé emelkedhet.
Ez pedig már nem egyszerűen egy közüzemi számla. Sokaknak ez az a kiadás, amely eldönti, mennyi pénz marad élelmiszerre, gyógyszerre és a mindennapi életre.
