Vasco da Gama hihetetlenül izgalmas utazása Indiába

Portugália előtt újabb távlatok nyíltak meg a kereskedelem és a gyarmatosítás terén egyaránt.
 

Miután Kolumbusz Kristóf spanyol zászló alatt felfedezte Amerikát 1492-ben, Portugália egyértelműen lépéshátrányba került legnagyobb riválisával szemben. Így nem meglepő módon I. Manuel király éveken keresztül szervezte a visszavágót: az Indiába vezető tengeri útvonalat szerette volna megtalálni. Pár évvel korábban Bartolomeu Diaz eljutott Afrika legdélebbi pontjához, amit a Jóreménység fokának keresztelt el. Viszont a király mégsem Diazt bízta meg a fontos küldetéssel, hanem egy mindössze huszonnyolc esztendős köznemest, Vasco da Gamát.

Vasco da GamaVasco da Gama fiatalkoráról nem sok feljegyzés található. 1460-ban született és minden valószínűség szerint matematikát és hajózást tanult. 1497. július 8-ától viszont a figyelem középpontjába került, hiszen ekkor kezdte utazását négy hajóval Indiába. Tizenhárom hét után érték el a Jóreménység fokát. Mivel útjuk során csak egyszer pihentek meg a Zöldfoki-szigeteken, így az ő dicsőségük lett az európai tengerészek által egyhuzamban megtett, addigi leghosszabb nyílt tengeri utazás. A Jóreménység foka több méteres hullámokkal köszöntötte a hajósokat és hat napba telt megkerülni a tengerbe nyúló, éles sziklafokot.

A karácsony már csendesebb vizeken köszöntött a felfedezőkre. Szenteste egy meredek, magas partot pillantottak meg, amelyet Natalnak (azaz karácsonynak) neveztek el, és mai napig így hívják Dél-Afrika egyik tartományát. Tavasszal a mai Mozambik partjaihoz értek, ahol nagy meglepetés fogadta őket: európai szemmel nézve is gyönyörű városok sorát találták, ahol a tengerészek nagyon jól ismerték az Indiába vezető utat. Miután kiderült a muzulmánok számára, hogy Gamaék nem arab hajósok, hanem kicsit messzibb vizekről érkeztek, a helybéliek ellenük fordultak. Ugyanis féltették a portugál betolakodóktól az Indiai-óceán kereskedelmének megszokott rendjét. Végül mégis sikerült megállapodni és jövőbeli együttműködés reményében szövetséget kötöttek. Innen már egyenes út vezetett Indiába, ahová 1498. május 20-án érkeztek meg.

Kálikut városában értek partot, ahol a kor szokásának megfelelően elsőként egy elítélt portugál bűnöző lépett az indiai szárazföldre. A kikötőben összegyűlt kíváncsiskodók állítólag a következő szavakkal köszöntötték: “Miféle ördög hozott ide téged?” Később Kálikut kormányzója elbeszélgetésre hívta Vasco da Gamát, aki gyorsan végrendelkezett is, annyira tartott az indiaiaktól. Utólag kiderült, hogy félelme felesleges volt, mivel szívélyesen fogadták és egy kereskedelmi szerződést is tudott kötni.

Az október 8-ai hazaindulás viszont elhamarkodott volt, nem várták be az északkelet monszun érkezését. Így három hónapig bolyongtak az óceánon, míg elérték Afrika partjait. A vitaminszegény táplálkozás miatt a skorbut tucatjával szedte áldozatait. A zsákmány nagy részét is felélték a kínkeserves út során, így csak kereskedelmi és hódítási lehetőségek ígéretével futottak be Lisszabon kikötőjébe 1499 augusztusában. A király és a nép lelkesen fogadta Vasco da Gamát, és életében még kétszer visszatérhetett Indiába, ahol 1524, december 24-én halt meg.