A népszerű Kisvakond YouTube-csatorna legújabb gyakorlati bemutatójában láthatjuk, hogyan készíthető el házilag az olaszok féltve őrzött finomsága, az úgynevezett „olasz kaviár”. Ez a koncentrált, édeskés-karamellás ízvilágú csemege pirítósra halmozva, pizzára téve vagy tésztaételekhez keverve egészen különleges gasztronómiai élményt nyújt a téli hónapokban.
Az alábbi összefoglalóban végigvesszük a Kisvakond által bemutatott technika legfontosabb lépéseit – a fajtaválasztástól a biztonságos ecetes fürdőn át az olajos érlelésig –, a cikk alján pedig a teljes videós útmutatót is megtekintheted.
Az aszalás sikerének alapja a megfelelő alapanyag:
A gömbölyű, lédús étkezési paradicsomok szárazanyagtartalma alacsony. Aszalás után szinte csak egy vékony, papírlapszerű hártya marad belőlük.
A húsos, lucullus típusú (hosszúkás) fajták a legalkalmasabbak: ezek a száradás után is megtartják az 5–6 mm-es, kellemesen puha és tartalmas húsukat.
A paradicsom nedvességtartalma rendkívül magas, az aszalás során az eredeti súlyának nagyjából 15%-ára csökken (10 kg friss paradicsomból kb. 1,5 kg aszalt alapanyag lesz).
Előkészítés: A megmosott paradicsomokat vágjuk egyenletes, nagyjából evőkanálnyi cikkekre. Ha a magház túl vizes, érdemes kissé kikanalazni vagy hagyni lecsöpögni.
Sózzunk finoman: Helyezzük a darabokat az aszalótálcákra, és szórjunk mindegyikre egy pici jódozatlan sót. Ez elvonja a felesleges vizet, és segít a tartósításban.
Szárítás:
Elektromos aszalógépben: A legbiztosabb megoldás a 70 °C-os hőmérséklet (légkeveréssel), ami körülbelül 10–12 órát vagy akár egy teljes napot vesz igénybe.
Napon: Olasz hagyomány szerint tüll- vagy szúnyoghálóval védve, napkollektoros aszalóban.
Az ideális állag: A kész aszalt paradicsom rugalmas, gumiszerű, hajlítható, de erős nyomásra sem préselődik ki belőle nedvesség.
Sokan nem tudják, hogy az olajban való tárolás önmagában oxigénmentes környezetet teremt, ami kedvezhet a nem kívánt baktériumoknak (pl. Clostridium botulinum).
A biztonságos házi tartósítás titka a rövid savas kezelés:
Forraljunk fel 1 liter vizet 3-4 evőkanál 10%-os ecettel.
A készre aszalt paradicsomokat dobjuk a forrásban lévő ecetes vízbe pontosan 2 percre.
Szűrjük le, terítsük ki konyharuhára, és hagyjuk a felületi nedvességet teljesen megszáradni. Ez a lépés sterilizál, savas védőközeget képez, és kellemesen vissza is puhítja a paradicsom húsát.
Előkészítés: A csírátlanított üveg aljára tegyünk egy púpozott evőkanál szárított bazsalikomot és 3-4 gerezd apróra vágott fokhagymát.
Rétegezés: Laza mozdulatokkal töltsük meg az üveget a paradicsomdarabokkal (ne nyomkodjuk le erősen, hogy az olaj mindenhová eljusson), a rétegek közé pedig tegyünk még fokhagymát.
Olajválasztás: Öntsük fel hagyományos préselt olívaolajjal vagy semleges ízű napraforgóolajjal úgy, hogy az olaj teljesen ellepje a paradicsomot. (Extra tipp: a fűszeres olajat később se dobd ki, kiváló alapja pizzaszószoknak és tésztáknak!)
Érési idő és fogyasztás: Az aszalt paradicsom íze a berakás utáni 2. hónapban a legtökéletesebb, addigra érnek össze teljesen az aromák. Mivel az olaj idővel avasodhat, a kész finomságot a téli szezonban érdemes elfogyasztani.
Az alábbi beágyazott videóban lépésről lépésre végigkövetheted az egész műveletet: