2026. november 11., szerda
Márton névnapja
Márton névnapja
A törvényes öröklés első sorában az örökhagyó gyermekei állnak. Több gyermek esetén főszabály szerint egyenlő arányban örökölnek. Ha például valaki két gyermeket hagy maga után, a hagyatékból mindketten egy-egy fele részt örökölnek.
Ha valamelyik gyermek már az örökhagyó előtt meghalt, a kiesett gyermek helyén annak gyermekei, vagyis az unokák örökölnek. Így például két gyermek közül az egyik halála esetén annak két gyermeke osztozik azon a részen, amely a szülőjét illette volna.
Ha az elhunytnak gyermekei és házastársa is van, a házastárs nem egyszerűen ugyanakkora részt kap, mint egy gyermek. A közösen lakott lakáson és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg.
A hagyaték többi részéből viszont egy gyermekrész jár neki. Például két gyermek mellett a hagyaték többi részéből a házastárs és a két gyermek egy-egy harmadot örököl.
Ezért egy hagyatéki ügyben azt is meg kell vizsgálni, hogy melyik ingatlan volt a házastársakkal közösen lakott lakás, és pontosan milyen vagyontárgyak tartoznak hozzá.
Ha az örökhagyónak nincs gyermeke, de van házastársa és élnek a szülei, a házastárs örökli a közösen lakott lakást és annak berendezési tárgyait. A hagyaték többi részének felét a házastárs örökli, míg a másik felét a szülők öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.
Ha nincs leszármazó és nincs öröklésre jogosult szülő sem, a házastárs egyedül örököl.
Vagyis már egyetlen olyan körülmény – például az, hogy él-e még valamelyik szülő –, amely kívülről jelentéktelennek tűnhet, megváltoztathatja az öröklés rendjét.
Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a hosszú ideje együtt élő élettárs ugyanúgy örököl, mint a házastárs. Ez azonban nem így van.
Ha egy pár például húsz éve él együtt, közös otthonban lakik, de nem házasok, egyikük halála esetén a túlélő élettárs az együttélés miatt nem válik törvényes örökössé. Ha az elhunyt azt szeretné, hogy az élettársa örököljön, erről végrendeletben kell gondoskodnia.
A hagyaték nemcsak egy lakásból vagy bankszámlán lévő pénzből állhat, hanem ide tartozik minden olyan vagyontárgy, ami a halál pillanatában az örökhagyóé volt és minden olyan passzíva (pl. tartozás), amely őt terhelte. Ide tartozhat például gépkocsi, értékpapír, követelés vagy akár egy Kft-ben fennálló üzletrész is.
Fontos azonban, hogy nem minden, az örökhagyó nevén lévő vagyontárgy teljes egészében része a hagyatéknak. Házastársaknál például előbb azt kell tisztázni, hogy az adott vagyonból mekkora rész illette az örökhagyót és mekkora rész a túlélő házastársat.
Bizonyos esetekben pedig az úgynevezett ági öröklés szabályai is szerepet kaphatnak, ha nincs leszármazó.
A közjegyzőnek a hagyatékot és az örökösök körét is meg kell állapítania. Ehhez nem mindig elegendő egy egyszerű vagyonlista.
Kérdés lehet például, hogy kié volt valójában egy bankszámlán lévő összeg, volt-e korábban ajándékozás, fennállt-e házastársi közös vagyon, vagy tartozás is terhelte-e az örökhagyót. Az örökség visszautasítása szintén befolyásolhatja, hogy végül ki szerzi meg a hagyatékot.
A végrendelet hiánya tehát nem feltétlenül teszi bonyolulttá az öröklést, de a családi és vagyoni körülményeket ilyenkor különösen pontosan kell feltárni. A törvényes öröklés ugyanis csak akkor alkalmazható helyesen, ha előbb az is tisztázott, hogy pontosan mi tartozik a hagyatékba.
A cikk a Dr. Horváth Anikó Ügyvédi Iroda szakmai közreműködésével készült. A budapesti ügyvédi iroda célja, hogy ügyfelei számára a jogi kérdéseket közérthetően, ugyanakkor a legmagasabb szakmai színvonalon mutassa be, legyen szó ingatlanügyletekről, gazdasági és társasági jogról, munkajogi kérdésekről vagy magánszemélyeket érintő szerződésekről. A jogi tájékoztatók és szakmai cikkek mellett az iroda személyre szabott jogi tanácsadással és képviselettel is segíti ügyfeleit. További információk az ugyved.info.hu weboldalon találhatók.
