Mura-Dráva-Duna UNESCO Bioszféra Rezervátum – Európa zöld szíve

Hogyan jött létre a rezervátum?

A Mura, a Dráva és a Duna folyók összekapcsolódó vízrendszere évszázadok óta határozza meg Közép-Európa tájait és közösségeit. A folyók menti területek sokáig veszélyben voltak a gátépítések, az ipari fejlesztések és a mezőgazdasági nyomás miatt.

A 2000-es évek elején azonban megkezdődött egy példaértékű nemzetközi együttműködés, amelynek eredményeként 2021-ben az UNESCO hivatalosan is elismerte a Mura-Dráva-Duna bioszféra rezervátumot, amely ma már a világ legnagyobb határon átnyúló védett folyami rezervátuma.

A rezervátum területe és jelentősége

A több mint 900 000 hektáros terület öt országban húzódik:

• Ausztriában a Mura felső szakaszán,
• Szlovéniában a Mura mentén,
• Magyarországon a Dráva és a Duna találkozásánál,
• Horvátországban a Dráva középső szakaszán,
• Szerbiában a Duna menti szakaszokon.

Ez az ökológiai hálózat nemcsak Európa egyik legfontosabb élőhelye, hanem természetes klímavédelmi rendszer is. Ártereinek és mocsarainak vízmegtartó képessége segít mérsékelni az árvizek pusztítását, a ligeterdők pedig oxigént termelnek és szén-dioxidot kötnek meg.

Élővilág – a biodiverzitás paradicsoma

A Mura-Dráva-Duna UNESCO Bioszféra Rezervátum az élővilág sokszínűségének igazi kincsesládája.

Több mint 300 madárfaj él itt, köztük rétisas, fekete gólya, kócsagok és jégmadarak. A folyók ártereiben hódok, vidrák és sakálok is otthonra lelnek. A vízi élővilág különösen gazdag: halak tucatjai, köztük a veszélyeztetett vágódurbincs és a kecsege is megtalálhatók. A ligeterdők és ártéri rétek ritka növényeknek adnak otthont, amelyek máshol már visszaszorultak.

Nem véletlen, hogy a területet a Natura 2000 hálózat részeként is védik, hiszen nemcsak helyi, hanem európai szinten is kiemelkedő ökológiai értéket képvisel.

Kulturális és társadalmi örökség

A rezervátum nemcsak a természet, hanem a helyi közösségek élettere is. A folyók mentén évszázadok óta élnek halászok, földművesek és kézművesek, akik munkájukkal alkalmazkodtak a folyók ritmusához. A hagyományos tutajozás, a gyékényfonás és a halászat kulturális örökségként is megmaradt, amely ma a fenntartható turizmus része.

A Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum nemcsak a tudósok és természetvédők számára kincs, hanem a turisták kedvelt célpontja is. Kajakozás, madármegfigyelés, kerékpártúrák és tanösvények várják azokat, akik szeretnék felfedezni a terület természeti szépségeit. A fenntartható turizmus itt valóban kézzel fogható: a helyi szolgáltatók egyre inkább a természetbarát megoldásokat részesítik előnyben.

A rezervátum példát mutat arra, hogy öt ország összefogásával miként lehet egy egész ökológiai rendszert megőrizni a jövő generációi számára. Az árterek, erdők és vizes élőhelyek kulcsszerepet játszanak a klímaváltozás hatásainak mérséklésében, a biodiverzitás fenntartásában és az ivóvízkészletek védelmében.

👉 Nézd meg a 444! videóját mely bemutatja ezt a csodás vidéket!

Összegzés

A Mura-Dráva-Duna UNESCO Bioszféra Rezervátum nemcsak Közép-Európa egyik legszebb természeti kincse, hanem globális jelentőségű környezetvédelmi példaprojekt is. Öt ország közös munkájával jött létre, és ma már több mint kilencszázezer hektáron őrzi a folyók, erdők és élővilág harmóniáját. Ez a terület valóban megérdemli, hogy Európa Amazonasaként tartsák számon.