A Cigányok eredete. Honnan származnak a magyarországi romák?

A cigányok eredete hosszan tartó és vitatott téma, és több elmélet is létezik róluk.

• A cigányok, vagy ahogy nevezik őket, a romák vagy a romani nép, egy etnikai és kulturális csoport, amelynek tagjai Európában és más részein élnek.
• Az egyik legelterjedtebb elmélet, amelyet a genetikai vizsgálatok támasztanak alá, az, hogy a cigányok eredeti származási helye Észak-Indiában található. A genetikai kutatások szerint a cigányok származnak az indoáriai népekből, akik India északi részén éltek és vándoroltak a 6. és 11. század között. Az indó-áriai nyelvek, mint például a romani nyelv, amit a cigányok beszélnek, közeli rokonságban vannak az észak-indiai nyelvekkel.
• A cigányoknak Indiából való vándorlása során különböző útvonalakon és időpontokban történt. A legelfogadottabb elmélet szerint a cigányok a 14. században érkeztek Európába, elsőként a Balkánon jelentek meg, majd onnan elterjedtek az egész kontinensen. Később további migrációk történtek, és a cigányok szétszóródtak a világ különböző részein.

Fontos megjegyezni, hogy a cigányok eredete és története még mindig tárgy vitáknak és kutatásoknak, és a fent említett elméletek egyes részletei továbbra is vitatottak lehetnek. A cigányok sok országban jelentős kulturális, nyelvi és szociális sokféleséggel rendelkeznek, és ezek az eltérések tovább bonyolítják az eredetük megértését.

Felderíthetetlen a magyarországi romák története

"Vitatott, hogy a romák mikor bukkantak fel a történelmi Magyarország területén. A szaktudósok a 15. század eleji dokumentumokat tartják hitelesnek. Ez egybeesik az oszmán-törökök balkáni terjeszkedésével, a középkori államok összeomlásával.

Nem tekinthetők hitelesnek azok a legendák, melyek szerint II. András királynak az 1219-es keresztes hadjáratából visszatérő seregét cigány népesség is Magyarországra kísérte volna. Az sem valószínű Nagy Pál középkortörténész szerint, hogy a Zygan vagy Scygan írásmóddal írt birtokos család cigány származású lett volna a 14. századi Magyarországon - inkább a török Szigán személynévből alakulhatott ki ez az írásalak. (Az ő birtokuk volt Cigánd, így e település neve sem a cigányokra utalt.)

Az első dokumentumok

• Hegedűs Sándor 2000-ben megjelent Cigány kronológia című munkája szerint az első, de nem bizonyított adat a romák csoportos magyarországi megjelenéséről 1416-ból származik: Brassó városába mintegy 120 cigány érkezett, nekik a város elöljárói pénzt és élelmet utaltak ki. Hegedűs is hozzáteszi azonban: "Más kutatók, mivel a forrás egyiptomi zarándokokról szól (bár kezdetben a cigányok magukat szívesen nevezték egyiptomiaknak vagy a fáraó népének), erősen vitatják az adat cigányokra vonatkoztatását."
• A romákkal kapcsolatos első hiteles dokumentum 1422-ből került elő: április 19-én Zsigmond király Szepesen menlevelet bocsátott ki László cigány vajda népének. A romák ekkor átjárást kértek Nyugat-Európa felé: 1427-ben Párizsban is feltűntek Zsigmond "ajánlólevelével".

A cigányság elnevezései

• 1419-ben a cigányokat az egyiptomiakkal azonosítják Nyugat-Európában: Konrad Justigen krónikája mint a fáraó népét egyiptomi eredetűnek tartja őket.
• Később az angol, a francia és a spanyol nyelvben is az "egyiptomi" szó eltorzulásából ered a "gypsy" vagy a "gitan" elnevezés.

Mindez tévedés, mert csak kisebb csoportjuk érkezhetett Egyiptomon át Európába. A nép cigány elnevezése a görög "atszinganosz, atsziganosz" szóból ered, amely "pogány, eretnek, érinthetetlen" jelentésű volt. A roma ("emberek") elnevezést a cigányság maga használja, 1971-es világkongresszusuk óta. Az 1971-es találkozó egyik előadása szerint a cigányság a honfoglaló magyarokkal érkezett Európába, de ezt Nagy Pál cáfolta a cigányság középkori történetéről szóló könyvében.

A magyarországi romák három nagy csoportja

• A cigányság a 15. századtól folyamatosan érkezik Magyarországra. A Nyugat-Európából való kiszorításuk, kiüldözésük - 15. század második fele, 16. század - óta egyre többen maradtak a Kárpát-medencében. Mohács, vagyis az újabb török invázió, 1526 után már a nyugati utazók is nagyobb csoportjaikat figyelik meg a három részre szakadt Magyarország különböző vidékein.
• A 18. század végéig itt lévőket Mária Terézia (1740-80) kegyetlen rendelkezései próbálták az anyanyelvükről leszoktatni. Betiltották a cigány nyelvet, a cigány családoktól elvették a gyermekeiket, és nevelőszülőknek adták őket.
• A magyarországi cigányság egy része így a 18-19. századra elmagyarosodott, ők a "magyarcigányok" vagy romungrók. Minthogy a romák ezután is folyamatosan érkeztek hazánkba, de később már nem a Mária Terézia-kori intézkedések vonatkoztak rájuk, ez járulhatott hozzá ahhoz, hogy az újonnan bevándoroltak megőrizték az eredeti cigány, roma nyelvüket, így például a lovárit. Őket szokták oláhcigányoknak is nevezni, de ezt a nevet ők maguk nem szívesen használják. A mai Magyarországon élő cigányok harmadik nagyobb csoportja a beásoké, ők döntően Baranyában élnek, és archaikus román nyelven beszélnek." Forrás: Origo

Ide kattintva további érdekes videókat nézhetsz meg!