2022. december 9., péntek
Natália névnapja

Életeket menthetnek a városi zöldfelületek a hőségben

2022-07-08 18:36 | Nézettség: 228
A Szegedi Tudományegyetem kutatói azt vizsgálják, hogy milyen hőterhelés éri a városban élőket. Az elhúzódó hőhullámok esetén az emberi szervezetet extrém stressz éri, ami akár halálos is lehet a veszélyeztetett csoportoknál, mint az idősek, a kisgyerekek vagy a szív és érrendszeri betegséggel küzdők. Az SZTE szakemberei nemcsak a problémák tudományos hátterét vizsgálják, de megoldásokat is keresnek, javasolnak.
Kép és a videó forrása: https://www.youtube.com/watch?v=0W4lCC919AA

A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékén évtizedes hagyományokkal rendelkező városklíma, humán bioklíma és ökoszisztéma szolgáltatás kutatás folyik. A Prof. Dr. Unger János egyetemi tanár és Dr. Gál Tamás tanszékvezető egyetemi docens által vezetett Városklíma Kutatócsoport a városi hősziget intenzitás pontos tér- és időbeli felépítésének kutatásától indulva a jelenség jövőben várható előrejelzését kutatja, a városi beépítettség szerepét a folyamat erősödésében és a klímaváltozás kedvezőtlen városi hatásainak mérsékléséhez szolgáltat fontos alap adatokat. Ehhez kapcsolódik a hőterhelést számszerűsítő humán komfort kutatás és az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kapó városi zöldfelületek hőszabályozása terén betöltött szolgáltatásainak vizsgálata. Ez utóbbi Dr. Gulyás Ágnes és Dr. Kiss Márton adjunktusok vezetésével zajlik.
 
A humán bioklimatológia részben a klíma emberi szervezetre gyakorolt hatásával foglalkozik. Úgynevezett bioklíma indexek segítségével számszerűsíti a szervezetet érő hőterhelést. Nagyon sokféle indexet használ a tudomány ehhez, ezek közül Európában az egyik leggyakrabban használt az úgynevezett PET (fiziológiailag egyenértékű hőmérséklet /Physiologically Equivalent Temperature) index, amely °C-ban adja meg az aktuális hőterhelés mértékét. A bioklíma indexek kiszámításához egyszerre veszik figyelembe a levegő hőmérsékletét, a szélsebességet, a légnedvesség mértékét és a napsugárzásból érkező energia mennyiségét, mivel ez a négy tényező együttesen befolyásolja a hőérzetet, ezért “beszédesebb” egy bioklíma index az egyszerű léghőmérséklet adatnál. A tűző napon állva - annak ellenére, hogy a hőmérséklet “csak” 38 °C- a PET értéke akár 50 °C fölötti is lehet. Ha szervezetünket nagyon nagy hőstressz éri, még egészséges ember esetén is hamar felborulhat a hőháztartás, ami komoly egészségügyi következményekkel is járhat, például hőgutával. Arra érzékeny embereknél, például a kisgyermekek, idősek, a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők esetén ez még kritikusabb.
 
- Fontos, hogy a várostervezők figyelembe vegyék a humán komfort szempontokat és olyan közterületeket alakítsanak ki, amelyek minél hatékonyabban képesek mérsékelni a hőstresszt. Ennek legkézenfekvőbb eszköze a zöld- és a vízfelület, előbbi - főleg a fák - az árnyékolással, utóbbi a párologtatás révén tudja jelentősen javítani a mikroklímát. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy milyen mozaikos tud lenni egy település hőstressz térképe. A 2010-es évektől kezdve folyamatosan és átfogóan gyűjtjük az adatokat, amelyek kirajzoltak egy meglehetősen egyértelmű tendenciát. Ott ahol nincs zöldfelület akár 10-15 °Celsius-fokkal is magasabb lehet a hőterhelés PET index értékével kifejezve, a nyári kánikulában, a felszín hőmérsékletében pedig még ennél is nagyobb lehet a különbség. Ráadásul az épületek, burkolt felületek által nappal „begyűjtött” energia, éjjel hőként kisugárzódik, így a belvárosokban nincs meg a tehermentesítés sem a környezet sem az emberi szervezet számára, amíg egy külvárosi, zöldebb területen enyhülést jelent az éjszaka – mondta el Dr. Gulyás Ágnes, az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének adjunktusa.
 
A klímaberendezések működési elve alapján az épületekben lévő többlet hőt kondenzációs hőelvonás révén kivezeti a szabadba, ezzel csökkentve a beltér hőmérsékletét. Ezzel két probléma is adódik a klímaváltozást tekintve. Az egyik, hogy a berendezések működtetése komoly energiafelhasználással jár, aminek az előállítása jobbára fosszilis energiahordozókból történik. Vagyis jelentős CO2 kibocsátás kapcsolódik hozzá, azaz közvetve hozzájárul az üvegházhatás, és így a felmelegedési folyamat gyorsulásához. Másrészt a beltérből kivezetett hő rövidtávon, közvetlenül is rontja a közvetlen környezet mikroklímáját.
 
- Kutatásaink és a nemzetközi tendenciák is a szemléletváltásban látják a legtöbb lehetőséget. A technikai megoldások helyett és mellett a zöldebb, az erőforrásokat jobban kímélő megoldások felé kell fordulnunk, azokat sokkal nagyobb területen és változatos formában kell alkalmazni. Városainkban a zöldfelületeknek messze nem csak esztétikai szerepe van, és ezt tudatosan, az eddigieknél sokkal bátrabban kell használni. Várostervezési szempontból egyre inkább az tűnik a jó megoldásnak, ha keressük a természetes válaszokat a klímaválság kérdéseire. A megfelelő faállomány is képes „klimatizálni”, hiszen mérsékeli a felszíni és a felszínközeli levegő hőmérsékletét, de az épületek beltéri felmelegedését ‒ ezzel a klimatizálási igényt ‒ is csökkenti azzal, hogy redukálja az épületre eső napsugárzási energiát. E mellett pozitívan hat a levegőminőségre és a vízháztartásra, vagyis közvetve és közvetlenül az emberi egészségre is. A faállomány növelése ugyanakkor csak egy a lehetséges számtalan zöld megoldás közül. A tudatosan alkalmazott biodiverz gyep, a zöldtetők, zöldfalak mind hozzájárulhatnak a klímaváltozáshoz való hatékony alkalmazkodáshoz. Ez azt is jelenti, hogy egyénenként is számos döntésünket át kell gondolnunk a klímaváltozás szempontjából. Például biztosan a kétcentisre vágott fű-e a legmegfelelőbb a kertünkben vagy esetleg egy természeteshez közelebb álló, összetettebb növényközösséget tartalmazó felület is megfelel - hangsúlyozta a kutató.
 
A tanszéken folyó kutatásokkal a tudósok igyekeznek hozzájárulni, hogy minél többet tudjunk meg a klímaváltozás városokra és városlakókra gyakorolt hatásairól és minél több tudományosan is megalapozott információ álljon rendelkezésre ezeknek az úgynevezett természetalapú megoldásoknak a hatékonyságáról, segítve ezzel a széleskörű alkalmazásukat.