2025. szeptember 5., péntek
Viktor, Lőrinc névnapja
Viktor, Lőrinc névnapja
A Covid–19 járvány alapjaiban rengette meg a fogorvosi szakmát. A 2020 tavaszán készült, „Európából jelentjük” című videóban tizenkét országban praktizáló magyar fogorvos osztotta meg saját tapasztalatait a járvány első hullámának idején. Ma, 2025-ben visszatekintve világosan látjuk, hogyan változott meg tartósan a fogászati ellátás gyakorlata, és mely tanulságok épültek be mára a mindennapi működésbe. Ebben a cikkben nemcsak a múlt eseményeit idézzük fel, hanem azt is megvizsgáljuk, milyen fejlődést hozott az elmúlt öt év a szakma számára.
A videóban a következő magyar fogorvosok számoltak be a járványhelyzetről saját országukból:
Dr. Felkai Tamás – Ausztria
Dr. Zloch Márta – Belgium
Dr. Dénes Hanga – Franciaország
Dr. Kisznyér Sándor és Dr. Róka Antal – Írország
Dr. Tánczos István – Lengyelország
Dr. Volom András – Magyarország
Dr. Ecsédy Melinda és Dr. Bakucz Márton – Németország
Dr. Molnár Anikó – Norvégia
Dr. Leiher Nóra – Románia
Dr. Kovács Tamás – Szerbia
Dr. Dzsida Eszter – Olaszország
Az orvosok közös tapasztalata az volt, hogy a pandémia drámai gyorsasággal változtatta meg a működési feltételeket, miközben a döntések jelentős része a rendelők vállán nyugodott. A legtöbben saját költségen szereztek be maszkokat, pajzsokat, fertőtlenítőszereket, miközben próbálták fenntartani az ellátást.
Az elmúlt öt évben a fogászati ellátásban nemcsak visszatért a „normális” működés, hanem új szintre is lépett. A 2020-ban ideiglenesnek hitt intézkedések közül sok ma már szakmai alapkövetelménynek számít.
Az FFP2-es maszkok, védőruhák és arcvédő pajzsok ma már bizonyos beavatkozásoknál elengedhetetlenek, különösen zárt térben, hosszabb kezelések során. A kézfertőtlenítők, a műszerek sterilizálása, valamint a betegek előzetes állapotfelmérése rutinszerűvé vált.
A videóban szinte minden orvos kitért arra, mennyire kritikus kérdés volt az aeroszol képződésének csökkentése. 2025-re már sok rendelőben alapfelszerelés:
a nagy teljesítményű elszívóberendezés,
a levegőtisztító (pl. HEPA-szűrő),
valamint az alacsony fordulatszámú, zárt rendszerű kézidarabok használata.
Mi az a kézidarab?
A kézidarab egy fogászati eszköz, amelyet a fogorvos kézben tart, és amellyel különféle beavatkozásokat – például fúrást, csiszolást, polírozást – végez. A készülék egy forgó fejet működtet, amely a fogfelszínen dolgozik.
Az alacsony fordulatszámú kézidarab lassabban forog, így kevesebb aeroszolt (levegőbe jutó mikrocseppeket) hoz létre.
A zárt rendszerű kézidarab pedig úgy van kialakítva, hogy ne szennyeződhessen vissza a belső rendszere, így megakadályozza a fertőzés keringését a műszerben.
Ezek az eszközök ma már alapvető részét képezik a modern, biztonságos fogászati ellátásnak.
A 2020-ban kényszerűségből bevezetett előzetes online kérdőívek, időpontfoglalási rendszerek és videós előszűrések mára az ellátás részei lettek. Sok országban, köztük Norvégiában és Németországban, okoseszközökkel támogatják a várótermi folyamatokat is.
A járvány alatt tapasztalt bizonytalanság és leterheltség rávilágított arra, hogy a fogorvosi szakma mentális támogatása legalább olyan fontos, mint a fizikai védelem. Az elmúlt években több országban is indultak:
pszichológiai támogatóprogramok egészségügyi dolgozóknak,
kötelező évenkénti higiéniai tréningek,
és szimulációs gyakorlatok járványhelyzetre.
A „Európából jelentjük” című 2020-as videó nemcsak egy egészségügyi válság pillanatképét adja, hanem tükörként is szolgál, amelyben 2025-ből visszatekintve megérthetjük, hogyan fejlődött a fogászati szakma.
