A rendetlenség a lelki egészségünkre is hatással van
A takarítás valóban stresszoldó hatással lehet az emberekre. Sokan tapasztalják, hogy amikor a környezetük rendben van, az segít abban, hogy a fejük is rendben legyen. Itt van néhány módja annak, hogy a takarítás stresszoldó hatását kihasználjuk:
Koncentráljunk az adott feladatra: Amikor takarítunk, figyeljünk az adott feladatra, és próbáljuk meg elfelejteni a problémáinkat vagy a dolgokat, amik miatt stresszesek vagyunk.
Gyakoroljunk tudatos jelenlétet: A takarítás során próbáljunk meg tudatosan jelen lenni, és koncentrálni az adott pillanatra. Az elménk és a testünk együttműködésének eredményeként csökkenthetjük a stresszt és a szorongást.
Tervezzük meg a takarítást: Tervezzük meg előre, hogy mit takarítunk és mikor. A tervezés és a rendszeresség segíthet abban, hogy ne érezzük magunkat túlterheltnek.
Használjuk ki a fizikai előnyöket: A takarítás fizikai aktivitás, amely segít az endorfinok termelésében, amelyek javítják a hangulatot és csökkentik a stresszt.
Élvezd az eredményt: A takarítás végén élvezd az eredményt, és érezzük jól magunkat a tiszta és rendezett környezetben.
Az ABC-módszer: A módszer szerint a takarítást az alapvető feladatok (pl. porolás, padló tisztítása) ABC sorrendjében kell elvégezni. Így biztosak lehetünk abban, hogy semmilyen fontos feladatot nem hagyunk ki.
A szobánkénti módszer: A módszer szerint minden szobát külön kell kezelni, és egy adott sorrendben takarítani. Az ajtón belül jobbról-balra haladva haladjunk végig az adott szobán, és végezzük el az összes szükséges feladatot.
A 15 perces módszer: A módszer lényege, hogy minden nap 15 percet szánjunk a takarításra. Így elkerülhetjük, hogy a takarítás túlzottan felhalmozódjon, és könnyen karbantarthatjuk a tiszta és rendezett otthont.
A konmari módszer: A módszer lényege, hogy csak azokat a dolgokat tartjuk meg, amelyeknek valóban fontos szerepük van az életünkben, és szabaduljunk meg minden más dolgotól, ami csak helyet foglal.
A szekrénytúlzsúfoltság elleni módszer: A módszer szerint az évszakok váltásakor átvizsgáljuk a szekrényeinket, és elválasztjuk magunktól azokat a ruhadarabokat, amelyek már nem illenek hozzánk vagy nem használjuk őket.
A rendetlenség rosszabb koncentrációképességhez, feszültséghez vezethet azáltal, hogy megnehezítheti az adott feladatra való összpontosítást. Megterhelő az agy számára, ha túl sok, az adott feladathoz nem kapcsolódó tárgy van a látószögünkben. Ez megnehezíti a koncentrációt és a hatékonyságot is csökkenti. Egy rendezettebb otthon pozitívan hat a hangulatra, míg a rendetlenség inkább feszülté, ingerlékenyebbé tehet. Az agyunk számára a rendetlenség félkész teendőket jelent, és a befejezetlenség hiánya egyesek számára rendkívül stresszes lehet. Ez különösen igaz akkor, ha életünk a szokásosnál gondterheltebb. Több kutatás is alátámasztotta a takarítás hangulatjavító hatását. A tiszta, rendezett környezet fokozza az elégedettség érzését.
Amikor az emberek úgy érzik, hogy valamilyen bizonytalansággal, nagyobb kihívással küzdenek, a takarítás egy módja lehet annak, hogy némi kontrollt szerezzenek az életük felett. A Connecticuti Egyetem tanulmánya szerint, amikor nagyon stresszesek vagyunk, az olyan ismétlődő cselekvések segíthetnek, mint a takarítás. A rendteremtés ugyanis az irányítás érzetét kelti bennünk, hiszen teljesen mi „uraljuk” a folyamatot, ez növeli a boldogsághormonok szintjét.
Tanulmányok szerint a tiszta ágynemű jobb éjszakai pihenést eredményez, ami számos egészségügyi előnnyel jár, beleértve a jobb hangulatot. A takarítással járó fizikai aktivitás, végül a tisztább otthon segít csökkenteni a stresszt, a szorongást és a depressziós tüneteket.