A Svájci Gárda neve szinte egybeforrt a Vatikán biztonságával és méltóságával. Színes, reneszánsz jelmezekre emlékeztető egyenruhájuk mögött azonban komoly kiképzés, mély hit és erős elköteleződés rejlik. Ez a különleges testület már több mint 500 éve őrzi a pápa személyét, és a mai napig fontos szereplője a Szentszék működésének. A gárda nemcsak katonai egység, hanem erkölcsi jelkép is, amely a hűség, a hit és a becsület örök értékeit képviseli.
A Vatikánba szolgálatra jelentkező svájci fiatalemberek szigorú feltételeknek kell, hogy megfeleljenek. Csak olyan katolikus férfiak jelentkezhetnek, akik:
svájci állampolgárok,
legalább 174 cm magasak,
betöltötték a 19. életévüket,
és letöltötték a svájci kötelező katonai szolgálatot.
A jelentkezők erkölcsi megbízhatósága és vallásos elkötelezettsége kulcsfontosságú, hiszen a szolgálat során nemcsak a pápa testi épsége, hanem a Vatikán morális arculata is a kezükbe kerül.
A Svájci Gárda feladatai közé tartozik:
a pápa személyes védelme,
a vatikáni rendezvények biztosítása,
az Apostoli Palota őrzése,
valamint diplomáciai és protokolláris eseményeken való részvétel.
A látszólag ceremoniális feladatok mögött valódi katonai készültség áll. A gárdisták kiképzése modern eszközökkel és eljárásokkal történik, miközben őrzik a több évszázados hagyományaikat.
A gárdisták május 6-án, a 1527-es Róma kifosztására emlékezve teszik le ünnepélyes esküjüket, amikor 147 társuk életüket áldozták, hogy megvédjék VII. Kelemen pápát. A mai napig ez az esemény a Svájci Gárda történetének legmeghatározóbb pillanata, melynek emléke minden új tag szolgálatát végigkíséri.
A Svájci Gárda több, mint egy katonai testület. Ők az egyház és az emberi értékek őrzői, akik példát mutatnak hitből, fegyelemből és elkötelezettségből. A világsajtó gyakran mutatja be őket mint a Vatikán színes díszét, de a valóságban láthatatlan falat alkotnak a pápai állam védelmében.