2024. december 29., vasárnap
Tamás névnapja
Tamás névnapja
Kun András, aki hírhedt nevén "Kun páter" ismert, az egykori minorita szerzetes, aki az 1940-es években aktív szerepet vállalt a zsidók megkínzásában és kivégzésében. 🖤
Számos bűntényt követett el, köztük 27 rablógyilkosságot. Kun 1911-ben született Nyírbátorban, majd 1945-ben, Budapesten hunyt el.
Kun András életéről kevés információ áll rendelkezésre a 1944-es időszak előtt. Rómában tanult bölcsészetet és teológiát a ferences rend támogatásával. Érdeklődése az állami rend és hatékonyság iránt már ott is megmutatkozott. Szerzetesi életét Kézdivásárhelyen kezdte. 1943-ban Budapestre költözött, azonban nincsenek pontos információk arról, hogy önként hagyta el a rendet, vagy kizárták szélsőségessé váló nézetei miatt.
Az 1944-es német megszállás után személyesen találkozott Szálasival, és miután megtudta a terveket az egyházi birtokok kisajátításával és a papi nőtlenség eltörlésével kapcsolatban, belépett a Nyilaskeresztes Pártba.
Kun szülei, Kun Károly és Vasas Mária, a 30-as években Nyírbátorból Budapestre költöztek, ahol a Váci út 16. szám alatt voltak házmesterek. Miután a házukat 1944 augusztusában bombatalálat érte, Kun intézkedett arról, hogy a Városmajor utca 33-ban egy kényelmes, teljesen berendezett "zsidólakást" kapjanak, míg ők csillagos házba kerültek. Innentől fogva Kun itt lakott és tevékenységének központja is a Városmajor lett. Szülei kibombázása és a kényelmes lakás megszerzése csak tovább erősítette zsidóellenességét és bűnözői hajlamait.
Októberben aktívan részt vett a nyilas hatalomátvételben, és a Pasaréti út 10. alatti raktárból osztották szét a fegyvereket, amelyeket korábban a németek halmoztak fel a nyilas hatalomátvételre. Ezután Kun a XII. kerületi nyilas szervezet egyik vezetőjévé vált.
Aktívan politizált, és kormánytól is tisztséget kapott, Kun András, miután aktívan részt vett a nyilas hatalomátvételben, a Nyilaskeresztes Párt és a nyilas kormány támogatásával különböző tisztségeket kapott. Először a fővárosi tanácsnok lett, majd a Nemzetvédelmi Bizottság elnöke. Ez a bizottság felelős volt a zsidóság üldözésének és a holokauszt végrehajtásának szervezéséért.
Kun páter aktív szerepet vállalt a zsidók deportálásában és megkínzásában is. Részt vett a gettók létrehozásában, a zsidók összegyűjtésében és koncentrációs táborokba szállításukban. A Városmajor gettó, amely Budapest területén található, szintén a keze nyomát viseli. Itt számos zsidót tartottak fogva és kínoztak meg.
Kun András saját nyilatkozatai és vallomásai alapján is ismert, hogy kivégzéseket is végzett. A legismertebb eset az ún. Szent Korona-ügy, amikor 1944 novemberében 27 embert végeztek ki a budapesti Városmajorban. A kivégzettek között voltak zsidók, politikai ellenfelek és más ártatlan emberek.
Azonban az 1945-ös szovjet felszabadulás után Kun András próbált elmeneküllniMagyarországról. Később Károly Király nevében keltett meghatalmazással ellátva próbált menekülni, ám végül nem sikerült elhagynia az országot. 1945. május 4-én Budapesten elfogták, és vádat emeltek ellene háborús bűntettek, emberiesség elleni bűncselekmények és egyéb bűncselekmények miatt.
1946-ban Kun Andrásot halálra ítélték, és 1948. február 12-én kivégezték. Végakaratában vallomást tett a részvételéről és felelősségéről, amelyekre bűnbánatot tanúsított.
Kun András tevékenysége és bűntettei mai napig fájdalmas emlékként élnek Magyarország történelmében, és emlékeztetnek a holokauszt borzalmaira és a szélsőséges ideológiák veszélyeire.
