Az óraállítás tudományos magyarázata ahhoz kapcsolódik, hogy a Föld forgásából adódóan a nappalok hossza szezonális ingadozást mutat, nyáron több a napsütéses őrák száma az északi féltekén, míg télen ugyanez a déli félgömbön igaz. A nyári időszámítás ötletét sokan Benjamin Franklinhez kötik, aki 1784-ben értekezett arról, hogy Párizsban 6-kor kel a nap, amikor a városlakók többsége még alszik. Véleménye szerint sok gyertya megspórolható lenne, ha a párizsiak ekkor kelnének. Ekkor azonban még szó nem volt az óraátállításról. Franklin gondolata csak a 19-20. század fordulóján vált elterjedté. A nyári időszámítást az első világháború okozta gazdasági nehézségek miatt vezették be 1916-ban Németországban és az Osztrák–Magyar Monarchiában. Az óraátállítás rendszere elterjed Európában és több mint száz évig alkalmazták, majd 2019-ben az Európai Unió a gyakorlat eltörlése mellett döntött.
Persze az óraátállítás körül folyamatosan voltak szakmai viták, pro és kontra érvek. Nézzük meg mit gondolt Besenyő Pista bácsi - aki mindenhez is ért - erről a témáról 2014-ben.