Bokodi tó - A lebegő falu

2022-03-30 19:20 | Nézettség: 1086

Hazánk egyik rejtett kincse, a Vértes lábainál fekvő, Oroszlányhoz közeli Bokodi-tó, melynek partján az utóbbi évtizedekben kiépített ún. úszó falu csodájára jár a fél világ. A Vértesi Erőmű mesterséges hűtőtavának partját szinte teljesen elfoglalják a különleges, cölöpökre épült horgász házikók, melyekhez hosszú fapallókból álló stég vezet.

A Bokodi-tó története

Az 1961-ben épült oroszlányi hőerőmű hűtőtavának kialakítása céljából duzzasztották fel a környező réteken átfolyó Által-eret. 1960 őszén készült el a völgyzáró gát, és megkezdődött a tó feltöltése. A tónak kettős célja van; hűtés és tárolás. Az erőmű kondenzátoraiban felmelegedett hűtővizet felületi párologtatás, és a tó befolyásával történő keveredés útján hűti. A lényeg, hogy az ipari tevékenység miatt a tó vízhőmérséklete ideális az állatvilág, elsősorban a halak számára.

Kép és a videó forrása: https://www.youtube.com/watch?v=6p5imCE1qWQ

Az évek során a tó közkedvelt horgászparadicsommá vált, az északi gát és a hőerőmű közvetlen közelében lévő partszakasz kivételével körbe épült a jellegzetes cölöpökön álló horgászházakkal, melyek többségéhez hosszú, fapallókból készült stégek vezetnek.

A rendkívül fotogén, romantikus tóparti vityillók magántulajdonban vannak, látogatásuk természetesen idegenek számára nem megengedett, viszont a tópart az erőmű tulajdona, elméletileg bárki szabadon mozoghat a horgásztó partjainál. Az utóbbi időben több külföldi portálon is megjelentek fotók, leírások a helyről, a ház és stégtulajdonosok őszinte bosszúságára szebb hétvégéken csőstül jönnek a kíváncsiskodók.

A tavat középen kettévágja a gigászi szállítószalag, mely hazánk egyetlen működő mélyművelésű bányájából, a Pusztavám melletti, márkushegyi bányaüzemből hozza az erőműt tápláló barnaszenet. Ugyanezt az építményt láthatjuk a vértesszentkereszti romok mellett is.