2024. november 18., hétfő
Jenő névnapja
Jenő névnapja
- Növényevés: A meztelen csigák a növények leveleit, szárát és gyümölcseit is megrágják. Fiatal hajtásokat és újonnan ültetett növényeket is könnyen megtámadhatnak. Gyakran tűnhet úgy, mintha a növények hirtelen elkezdték volna megrágni, mivel az éjszakai táplálkozásuk során elég gyorsan képesek károkat okozni.
- Ültetvények károsítása: A veteményeskertekben és dísznövény-ágyásokban is kárt okozhatnak. Megeshet, hogy egész növényeket vagy növényrészeket tüntetnek el egy éjszaka alatt.
- Gyümölcskárosítás: Ha kertjében gyümölcsfákat termeszt, a meztelen csigák könnyen megrágják a gyümölcsök héját és belsejét, ami komoly veszteségeket okozhat a termésben.
- Dekoratív növények károsítása: Dísznövények, virágok és díszcserjék esetében is problémákat okozhatnak, mivel azokat is megrágják és megsemmisítik, így csökkentve a kert szépségét.
- Vonalas károk: A csigák nyálukban enzimeket tartalmaznak, amelyek nedves környezetben lebontják a növényi anyagokat. Emiatt a növényeket, fűcsomókat és más zöldfelületeket megrágva sávokat, üregeket hoznak létre.
Az egyik legnagyobb probléma a meztelen csigákkal kapcsolatban, hogy elég nehéz őket elfogni vagy ellenőrzés alatt tartani. Nedves környezetben könnyen szaporodnak, és gyorsan megtelhetnek a kertek. Az ellenük való védekezés érdekében számos módszer létezik, mint például csigatálcák, csigacsapdák, természetes ellenségek (pl. békák, katicabogarak) vonzása a kertbe, valamint környezetbarát csigafelhajtások használata.
Fontos azonban tudnunk, hogy nem minden csiga kártékony, és vannak olyan fajták is, amelyek segítenek a talaj termékenységének fenntartásában. Ezenkívül az ellenőrzési módszerek kiválasztásakor fontos az ökológiai kiegyensúlyozottság fenntartása is.
A szokásosnál több csapadékot hozó nyár augusztus első felére ismét előcsalta a meztelencsigákat a kertekben, veteményesekben. A kártevő elleni védekezést alapvetően nehezíti, hogy a korábban legelterjedtebben használt csigaölő hatóanyagot, a metaldehidet tartalmazó készítményeket immár két éve nem lehet szabad forgalmazásban megvásárolni.
A visszajelzések szerint különösen Zala és Vas megyékben, kiemelten is az Őrségben szaporodtak túl a meztelencsigák, amelyek nem csupán a házikertekben, hanem az árutermelő kertészetekben is komoly kárt okoznak.
Az Agroinform.hu-nak az Agrártudományi Kutatóközpont munkatársaival együttműködésben korábban készített felmérése szerint a meztelencsigák gyakorlatilag az egész országban fellelhetők, különösen két fajukkal kapcsolatban jeleztek vissza pusztításokat: a spanyol meztelencsigát a válaszadók 80 százaléka, míg a nagy meztelencsigát 55 százaléknyian látták már a kertjükben kárt okozni.
Turóci Ágnes, az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének tudományos segédmunkatársa az idei nyárral kapcsolatban azt mondta, hogy a spanyol meztelencsiga jelenléte a legjelentősebb az összes itthon megtalálható faj közül.
"A spanyol meztelencsiga szaporodási rátája nagyon magas, ami azt jelenti, hogy rendkívül gyorsan és magas utódszámmal követik egymást a generációk. Egy kifejlett egyed élete során, ami körülbelül 1 év, 200-400 tojást is rakhat, így egy időjárási szempontból számára kedvező időszakban, mint amilyen az idei csapadékos nyár, „lekörözi” az őshonos fajokat.
Kiszáradással szembeni nagyobb ellenállóképességükből adódóan pedig a kánikulai napok is kevésbé viselik meg az egyedeket, nem ritka, hogy a tűző napon is tömegesen vannak jelen, annak ellenére, hogy a meztelencsigák elsősorban a hajnali és az esti órákban mozognak" – mondta a szakember.
„A meztelencsigák nem válogatnak: mind a legkülönfélébb zöldségeket, mind a virágokat előszeretettel pusztítják, ezért a házikertek tulajdonosai igen változatos eszközökkel igyekeznek védekezni ellenük. Ez a csata azonban jelenleg vesztésre áll, mivel a hobbikertészek korábban hatékonynak bizonyuló eszközéhez, a metaldehid hatóanyaghoz immár csak az úgynevezett zöld könyvvel, vagyis növényvédelmi végzettséggel rendelkező személyek juthatnak hozzá” - hívta fel a figyelmet Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője.
A szakmai portál fentiekben említett felmérése szerint országszerte a válaszadók mintegy 60 százaléka jelezte azt, hogy a meztelencsigák rendszeres jelenléttel, jelentős károkat okoznak a kertben. Ők a következő alternatív eszközöket alkalmazzák a kártevő ellen: 35 százaléknyian egyszerűen összeszedik és elpusztítják a csigákat, 14 százaléknyian szárító hatású anyaggal (só, mészhidrát, hamu, stb.) szórják körbe a megvédeni kívánt kertrészt.
A védekezés további elterjedt módja (6%) a csigacsapda (a sörtől kezdve a tejsavón és a kávézaccon keresztül a legkülönfélébb anyagokat alkalmazzák a kerttulajdonosok), 5 százaléknyian pedig kacsákat tartanak a csigák elpusztítására. Különösen az indiai futókacsát tartják hatékonynak a kártevő ellen, bár a tapasztalatok szerint ez az állat időnként maga is fogyaszt a kultúrnövényekből, így alkalmazása folyamatos odafigyelést kíván.
Az alábbi videóban egy biológia fegyvert vet be a szakértő, ami nem más, mint: fonalféreg. Lássuk, milyen sikerrel:
