2024. november 18., hétfő
Jenő névnapja
Jenő névnapja
Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) és V4-es partnerszervezeteinek közös, a régiós innovatív gyógyszervállalatok vezetőinek körében végzett kutatásából. A fejlődést biztosítja, hogy a kutatás-fejlesztés a következő években is az innovatív gyógyszeripar leginkább kiemelt üzleti területe lesz a megkérdezettek szerint. Az eredmények arra is rávilágítottak, hogy az innovatív terápiák társadalombiztosítási befogadásának felgyorsítása mellett a régióban fejlesztésre szorul a betegek képviselőinek részvétele a gyógyszertámogatási döntések meghozatalában.
Egyre több komoly betegség gyógyítása vált lehetővé. A génterápiák, sejt- és szövetterápiák, valamint a biotechnológia egyéb lehetőségei a következő években is újabb forradalmi változásokat hoznak a betegségek gyógyításában. Az innovatív gyógyszervállalatok régiós vezetői leginkább a daganatos, a ritka, valamint a mentális betegségterületek gyógyításában várnak áttörést a következő 10 évben – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) és V4-es partnerszervezeteinek közös kutatásából. Az Innovatív Gyógyszeripari Körkép 2021-es felmérést a régiós és nemzetközi folyamatokra egyaránt rálátó, visegrádi országokban működő fejlesztésorientált gyógyszergyártó vállalatok topvezetőinek körében végezték el.
Dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója elmondta, hogy az innovatív gyógyszerek fejlődésének köszönhetően a rákos megbetegedések 5 évnél hosszabb túlélési aránya 15 év alatt 41 százalékkal nőtt világszerte. „A számok egyértelműen azt mutatják, hogy az új terápiák egyre hatékonyabbak, ezért is fontos, hogy ezekhez a magyar betegek is minél gyorsabban hozzájuthassanak. Egy súlyos betegség esetén minden nap számít, ezért lenne fontos az innovatív terápiák társadalombiztosítási befogadásának felgyorsítása, és a jelenlegi túlbürokratizált rendszer egyszerűsítése. Ezen a téren a pandémia okozta helyzet minden országban komoly erőfeszítéseket igényelt, azonban a magyarországi folyamatokat különösen lelassította.” Mint azt az AIPM igazgatója kiemelte, magyar betegek tízezrei számára lenne kulcsfontosságú lépés, hogy az egyébként meglévő szakmai konszenzus tényleges döntéssé váljék, és a várakozó innovatív terápiák még az idén társadalombiztosítási keretek között elérhetővé váljanak a magyar betegek számára is.
A megkérdezettek válaszaiból kiderült, hogy a vakcinák jelentős fejlődésére is számítanak a válaszadók, ami előrevetíti azt is, hogy a jövőben könnyebben, hatékonyabban kezelhetőek lesznek a koronavírushoz hasonló járványok.
Leginkább óvatosak az emésztőszervi betegségekkel kapcsolatban voltak a megkérdezettek, közülük is elsősorban a csehországi vállalatvezetők, tehát az eredmények alapján összességében ezen a területen nem várnak feltétlenül komoly fejlődést a következő években. A régiós összehasonlításból az is kiderült, hogy a hazai innovatív gyógyszervállalatok vezetői az átlagnál valamivel optimistábbak a legtöbb betegségcsoport terápiájának fejlődésével kapcsolatban.
A régiós kutatás azt is vizsgálta, hogy melyik üzleti területek lesznek fontosak a következő 5 évben az innovatív gyógyszeriparban. Az eredmények azt mutatják, hogy a gyógyszeripar, mint a jelenleg is leginkább jövőorientált szektor továbbra is kiemelten kezeli majd a kutatás-fejlesztést. A megkérdezett vállalatvezetők ugyanis az üzleti területek közül a kutatás-fejlesztés mellett az új terápiákat (például gén- vagy sejtterápiák) és a big data elemzést.
A magyarországi válaszadók a big data elemzésről és a távdiagnosztikáról gondolják az átlagnál erőteljesebben, hogy a jövőben fontos üzleti területek lesznek. A szlovákiai válaszadók a többiekkel összehasonlítva az e-egészségügyi megoldásokat emelték ki határozottabban, míg a lengyelországiak a másoknál is hangsúlyozott kutatás-fejlesztés, valamint új típusú terápiák mellett a gyógyszergyártást értékelték magasabb fontosságúra a jövőben.
Az elmúlt években előtérbe került a részvétel az orvoslásban és a gyógyszerfejlesztésben. A betegek informálásával lehetőség nyílik arra, hogy terápiájukat az orvosokkal együtt, annak tanácsának megfogadásával válasszák ki, és a gyógyszerfejlesztés folyamatában is egyre nagyobb szerep jut a betegek és orvosok visszajelzésének. Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy a betegek képviselőit bevonják a gyógyszertámogatási döntésekbe is. Az Innovatív Gyógyszeripari Körkép eredményei alapján a visegrádi régió nem áll jól a participáció területén: a megkérdezett vállalatvezetők ugyanis nem gondolják, hogy a betegek képviselői jelenleg érdemben részt vesznek az egészségügyi és gyógyszertámogatási döntésekben. A magyarországi válaszadók az átlagnál is kevésbé értettek egyet ezzel az állítással, tehát nálunk bőven van még tennivaló ebben a kérdésben. A participációval kapcsolatban a csehországi megkérdezettek adták a legmagasabb pontszámot, ugyanakkor értékelésük még így is a negatív tartományban maradt.
Miközben nem értékelik pozitívan a helyzetet, a válaszadók támogatják, hogy a betegek nagyobb beleszólást kapjanak az új terápiákhoz történő hozzáféréshez kapcsolódó döntések meghozatalába. Régiós összehasonlításban a betegek nagyobb beleszólását e döntések meghozatalába a lengyelországi válaszadók támogatják leginkább, a szlovákiaiak pedig a legkevésbé – ugyanakkor még esetükben is az egyetértés felé billent el a válasz.
