2025. március 9., vasárnap
Franciska névnapja

Eltünt a reggeli harmat? - Klímaváltozás Magyarországon egy kertész szemével

2025-03-09 14:47 | Nézettség: 142
A klímaváltozás hatásait már nemcsak távoli gleccserek olvadásában vagy jegesmedvék veszélyeztetettségében érzékelhetjük, hanem saját kertünkben is. Megyeri Szabolcs kertész a "Mit jelent a klímaváltozás 2025 márciusában Magyarországon a kertünkben?" című YouTube-videójában részletesen bemutatja, hogyan változnak a kertészeti viszonyok és milyen kihívásokkal kell szembenéznünk. Magyarországon az utóbbi évek szélsőséges időjárási viszonyai, az aszályos telek és a csapadékmentes nyarak egyértelműen jelzik, hogy a változás már itt van. De mit jelent mindez a kertünkben, és hogyan alkalmazkodhatunk a megváltozott viszonyokhoz?

A klímaváltozás hatásai Magyarországon

  1. Eltűnt a reggeli harmat – A 2022-es forró nyár egyik első jele volt, hogy a reggeli harmat eltűnt, ami azt mutatta, hogy a talaj már a kora reggeli órákban is kiszáradt.

  2. Hosszabb aszályos időszakok – Az utóbbi években a telek egyre szárazabbak, a csapadék egyenetlenül oszlik el, és a nyári hőségrekordok száma növekszik.

  3. Vízhiány és locsolási korlátozások – 2022 nyarán már egyes településeken locsolási tilalmat rendeltek el, ami komoly kihívást jelentett a kerttulajdonosok számára.

  4. Szárazságtűrő növények is veszélyben – Még a rendkívül ellenállónak tartott homoktövis is öntözésre szorult 2024 nyarán a Homokhátságon.

Milyen növények sínylik meg legjobban a klímaváltozást?

Az egyik legszembetűnőbb változás, hogy az örökzöldek – például a tuják, a babérmeggy, a korallberkenye és a leylandi ciprus – egyre nehezebben bírják a szárazságot, különösen fiatal korukban, amikor gyökérzetük még nem hatol mélyre.

A városi környezetben a helyzet még rosszabb: az aszfalt, a burkolt felületek és a falak visszaverik a meleget, így a növények még gyorsabban kiszáradnak. Ennek eredményeként egyre több kertben és éttermi teraszon figyelhetjük meg a kiszáradt növényeket.

Mire figyeljünk kertünkben 2025 márciusában?

  1. Öntözés nemcsak nyáron – Bár sokan csak a forró hónapokban gondolnak a locsolásra, a téli és kora tavaszi időszak is kritikus. Februárban és márciusban különösen fontos, hogy figyeljük a talaj nedvességtartalmát.

  2. Szél elleni védelem – A szél tovább szárítja a növényeket, ezért érdemes természetes szélfogókat, például sövényeket telepíteni.

  3. Megfelelő növényválasztás – Az olyan szárazságtűrő növények, mint a levendula, a zsálya vagy a kőrisfa, jobban alkalmazkodnak a változó környezethez.

  4. Ne dőljünk be a mediterrán illúziónak – Bár sokan azt gondolják, hogy a melegebb idő miatt Magyarország egyre mediterránabb lesz, a kemény téli fagyok (-8, -10°C) továbbra is jelen vannak, ezért például a banán, a kivi vagy a selyemakác nem biztos, hogy hosszú távon megmarad.

Hogyan alkalmazkodjunk a változó klímához?

  • Talajtakarással (mulcsozással) csökkenthetjük a párolgást és megóvhatjuk a talaj nedvességtartalmát.

  • Esővízgyűjtéssel hosszú távon fenntarthatóbbá tehetjük az öntözést.

  • Őshonos és szárazságtűrő növények választásával ellenállóbb kertet alakíthatunk ki.

Kép és a videó forrása: https://www.youtube.com/watch?v=AJ9CDrxnAYY

Összegzés

A klímaváltozás hatása már saját kertünkben is érzékelhető, és ha nem alkalmazkodunk időben, sok növény kiszáradhat vagy elpusztulhat. A legfontosabb, hogy ne csak nyáron, hanem télen és tavasszal is odafigyeljünk az öntözésre, és válasszunk a megváltozott klímához jobban illeszkedő növényeket. A fenntartható kertészkedés kulcsfontosságú lesz a következő években, hogy kertünk ellenállóbbá váljon az egyre szélsőségesebb időjárási körülményekkel szemben.