Élesen bírálta Hodász András a letartóztatott politikusokért szervezett fogolykiváltó imaórát. A volt katolikus pap szerint az esemény azt a benyomást kelti, hogy a keresztény közélet figyelmét továbbra is a politikai érdekek irányítják.

Hodász András Facebook-bejegyzésben reagált a budapesti Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban tartott imádságra. Úgy fogalmazott: a beszámolókat látva nem kárörömöt érez, hanem keresztényként szégyelli magát.
Bírálatának egyik legerősebb mondata így szólt: „Korrupció gyanújába keveredett politikusokért imádkozunk, és Bede Zsolt a templomőr.” A Vadhajtások aktivistája saját beszámolója szerint több embert kivezetett a templomból.
A KDNP által szervezett alkalmon Hankó Balázsért, Varga-Bajusz Veronikáért, Bús Balázsért és Seszták Miklósért imádkoztak. Rétvári Bence politikai meghurcoltatásként jellemezte az érintettek helyzetét. Ez politikai állásfoglalás; a büntetőjogi felelősség megállapítása a bíróság feladata.

Hodász azt kifogásolta, hogy miközben a politikusokért látványos közös imádságot szerveztek, szerinte nem kapott hasonló figyelmet a nemrég megműtött XIV. Leó pápa.
Az egyházfő október 13-án sikeres tüdőműtéten esett át a római Gemelli-kórházban, ahonnan október 17-én távozhatott.
Fontos különbség azonban, hogy a pápáért világszerte imádkoztak, amiről a Vatican News is beszámolt. Hodász felvetése az imaóra résztvevőinek és szervezőinek prioritásaira vonatkozott; abból nem következik, hogy az egyházfőért egyáltalán ne hangzottak volna el imák.
Az eseményen Orbán Viktor édesanyja, Sípos Erzsébet is részt vett, a politikusok hozzátartozói mellett. Jelenléte tovább erősítette az imaóra politikai jelentőségét.

Arra ugyanakkor a rendelkezésre álló beszámolók nem szolgáltatnak bizonyítékot, hogy Orbán Viktor saját bebörtönzésétől tartana, vagy édesanyját tudatosan „pajzsként” használná. Ezeket ezért nem lehet ellenőrzött tényként bemutatni.
Hodász a kórházban hagyott csecsemőket, a gyermekvédelemben bántalmazott fiatalokat, az elbocsátott tanárokat és a szegénységben élőket is megemlítette. Azt kérdezte: az ő szenvedésük miért nem ösztönözte hasonló közös fellépésre a most megjelenteket?
A volt pap szerint az imádság mellett cselekvésre is szükség van: nyilvános kiállásra, tiltakozásra és a jogállami lehetőségek használatára. Bírálatának középpontjában az áll, hogy a keresztény együttérzés mennyire következetes, ha politikai szövetségesekről vagy kiszolgáltatott emberekről van szó.