2024. szeptember 16., hétfő
Edit névnapja
Edit névnapja
Carl Emil Pettersson, a tengerész, aki hajótöröttként érkezett egy kannibálok lakta szigetre, ahol király lett belőle
Carl Emil Pettersson 1875-ben született Svédországban, Sollentuna községben, és 5 testvére volt. A népes családban minden gyereknek meg kellett találnia a maga helyét az életben, különösen miután az édesapjuk elhagyta őket.
Carl 17 éves korában lett tengerész, és 1898-ban kezdett a német Neuguinea-Compagnie-nál dolgozni, amely a Bismarck-szigeteken (Pápua Új-Guinea Szigetek régiójának része) tevékenykedett.
Néhány évvel később Carl a Herzog Johan Albrecht nevű hajón kezdett dolgozni, ami a Csendes-óceán vizein indult toborzó útra. 1904-ben, karácsony napján, a hajó elsüllyedt a Tabar sziget közelében.
A szigeten lakó Tabar törzsről köztudomású volt, hogy kannibálok, ami nem is számított ritkaságnak a környékbeli szigeteken élő bennszülöttek között, és Carl is hallott már történeteket arról, hogy a helyiek előszeretettel fogyasztanak emberhúst.
A víz a sziget partjára sodorta a svéd tengerészt, ahol a szigetlakók azonnal körbevették, és eleinte úgy tűnt, a helyzet egyáltalán nem kedvez az európai férfinak.
Carl Emil Pettersson magas, jó kiállású férfi volt, ugyanakkor jóképű is, szőke hajával és kék szemével megnyerő jelenség volt. Így a számukra „egzotikusnak” számító férfi felkeltette a sziget lakóinak érdeklődését.
Carl Emil Pettersson, a Tabar sziget királya
Carl különösen a király, Lamy, lányának figyelmét keltette fel. Singdo hercegnő beleszeretett a tengerészbe, és 1907-ben, 3 évvel a hajótörés után össze is házasodtak.
A svéd férfi ekkor koprával kezdett kereskedni – ez a kókuszdió kiszárított húsa, amely alapanyaga a kókuszolajnak és számos takarmánynak. Feleségével közösen sikerült saját kókuszültetvényt létrehoznia, aminek a Teripax nevet adta.
Sőt, mi több, apósa halála után Carl Emil Pettersson lett a sziget új uralkodója. A helyiek „Erős Charley-nak” nevezték, mivel, legalábbis az ő szemükben, különlegesen erős férfinak tűnt.
Carl története világszerte ismertté vált, és híre eljutott szülőhazájába is. A svéd lapok több cikket is írtak Pettersson kalandjairól „a világ másik végén”.
A férfi üzlete virágzott, és hamarosan két újabb ültetvénye is lett. Carl nagyon tisztelettudóan viselkedett a helyi szokások és hagyományok tekintetében, és nagyon figyelmesen bánt az alkalmazottaival. Ez akkoriban ritkaságnak számított, ezért a svéd férfi rendkívül népszerű volt a helyiek között.
Singdo hercegnővel kötött házasságából 9 gyerek született, de közülük az egyik már a születésekor meghalt.
Amikor úgy tűnt, minden a lehető legjobban megy, Carl életében váratlanul tragédiák sorozata következett be. 1921-ben meghalt a felesége gyermekágyi lázban.
1922-ben Carl visszatért Svédországba, elsősorban azért, hogy új feleséget találjon magának, aki gondoskodna a gyerekeiről.
A svéd sajtó igazi királyhoz méltó bánásmódban részesítette, „Carl királynak” és „Pettersson hercegnek” nevezték őt.
Svédországban ismerte meg Jessie Louisa Simpsont, akit 1923-ban vett feleségül, majd együtt visszatértek a Tabar szigetre. Csakhogy ott Carl távollétében közben tönkrementek az ültetvények, és a férfi a csőd szélére jutott. Ráadásul Carl és második felesége is elkapták a maláriát.
Carlnak kemény munkával sikerült helyreállítani ugyan az ültetvényeket, de a meggondolatlan beruházások és a csökkenő kereslet lehetetlenné tették a pénzügyi fellendülést.
Pettersson ekkor azonban gazdag aranylelőhelyet fedezett fel a Simberi szigeten, amit hosszú évekig titokban tartott. A Tabar sziget és környéke napjainkban a világ egyik legnagyobb aranytartalékkal rendelkező helyei közé tartozik.
Felesége Ausztráliába utazott, hogy ott kapjon kezelést, de 1935-ben meghalt maláriában és a rák egyik fajtájában. Carl egészségi állapota is megromlott. 1935-ben elhagyta Tabar szigetét, de Svédországba többé már nem tért vissza.
Carl Emil Pettersson 1937-ben halt meg szívroham következtében, az ausztráliai Sidney-ben.
