Idegbeteg fenyőárus és hamarosan idegbeteg vevők. 2023-as fenyőfa árak

Fenyőfőfa árak karácsonykor

Az ünnepi készülődés lassan kezdetét veszi, azonban az infláció és a jelenlegi gazdasági helyzet miatt a karácsonyi időszak idén különösen sok kiadással járhat. A karácsonyfák árai sem maradnak ki a drágulásból, a kereskedők tapasztalatai szerint 2023-ban általános áremelkedés figyelhető meg a piacon.

Idén a Nordmann fenyőfák méterára 9-10 ezer forint között mozog majd, míg az ezüst- és lucfenyők esetében 5-6 ezer, illetve 3-4 ezer forinttal kell kalkulálnunk méterenként.

Az áremelkedés hátterében különböző tényezők állnak, beleértve a megnövekedett fuvarozási költségeket és a sofőrök béreinek emelkedését.

Udvardy Bence, a nyolc éve működő Fenyofa.com ügyvezetője elárulta, hogy a cégük kizárólag hazai fenyőket kínál, elsősorban Zala megyéből származókat. A fákat online értékesítik, fenntartható módon működnek, és csak azt a fenyőt vágnak ki, amelybe valaki beleszeretett.

A cég tavaly 6-800 fát értékesített házhozszállítással Budapest agglomerációjában, és terveik között szerepel, hogy hamarosan országos szinten is jelen legyenek a piacon. A növekvő kereslettel a logisztika komoly kihívást jelent, különösen a belvárosi közlekedési nehézségek miatt.

A fenyőfák kereskedelme az országban évről évre bővül, és a nordmann fenyőfa továbbra is a legnépszerűbb választás. Az ortodox karácsony későbbi időpontja miatt néhány fenyőt a magyar szezon után az országhatáron kívül is értékesítenek.

Azok, akik idén karácsonyra fenyőfát szeretnének vásárolni, érdemes időben rendelniük, mivel a kereslet és a beszerzési nehézségek miatt várhatóan a fák árai folyamatosan tovább növekednek majd. A Fenyofa.com webshopjában válogatva magyar őstermelőket támogathatunk, és könnyedén házhoz rendelhetjük a legszebb darabot.

Karácsonykor a legnépszerűbb fenyőfák a következők

1. Lucfenyő (Abies): A lucfenyő (firs) különböző fajtái közül a Fraser-fenyő (Abies fraseri) és a Nordmann-fenyő (Abies nordmanniana) a legnépszerűbbek. Ezek a fajták díszes, puha tűlevelekkel rendelkeznek, és hosszú ideig megtartják frissességüket.

2. Erdei fenyő (Picea abies): Az erdei fenyő vagy közönséges fenyő (Norway spruce) is gyakori választás. Jellemzője a hosszú, hegyes tűlevelek és a karácsonyfák hagyományos megjelenése.

3. Fekete fenyő (Pinus nigra): Néhány területen a fekete fenyő is népszerű lehet karácsonyfaként. Jellegzetes megjelenésű, sötétbarna kérgű törzzsel és hosszú tűlevelekkel.

4. Virginia-fenyő (Pinus virginiana): A Virginia-fenyő vagy vörös cédrus karácsonyfa verziója (Eastern Red Cedar) szintén elterjedt. Kis méretű és illatos tűlevelekkel rendelkezik.

5. Douglas-fenyő (Pseudotsuga menziesii): A Douglas-fenyőt népszerűnek tartják karácsonyfaként a gyors növekedése és a dús lombkoronája miatt. Az északnyugati partokon és a Csendes-óceáni területeken honos.

Ezek a fenyőfák különböző környezetekben és régiókban nőnek, így a választás a helyi elérhetőségtől és az egyéni preferenciáktól is függhet. A Nordmann-fenyő például gyakran választott lehetőség azok számára, akik hosszú ideig szeretnék megtartani a karácsonyfa frissességét és kevesebb hulló tűlevéllel szeretnének szembesülni.

Karácsony hagyománya

A karácsonyfa állításának hagyománya több évszázadra nyúlik vissza, és különböző kulturális és vallási gyökereket mutat be. Az alábbiakban a karácsonyfa állításának néhány történeti aspektusát találod:

1. Pogány hagyományok: A karácsonyfa hagyománya a pogány ünnepekhez vezethető vissza, különösen a téli napforduló ünnepeihez. Az ókori rómaiak és germán törzsek fákra, különösen a zöld fenyőkre aggattak díszeket, mint a nap és az élet jelképeit. Ez a gyakorlat a keresztény kultúrában beolvadt a karácsony ünneplésébe.

2. Szent Bonifác és a tölgyfa: A német születésű Szent Bonifác (Winfrid) 8. századi misszionárius volt, aki a pogány germán törzseknél térítette az embereket a kereszténységhez. A történet szerint a frankok egy tölgyfát állítottak fel, amelynek törzsét Szent Bonifác kiütötte, és a fa a földre dőlt. Az alatta látható kis fenyőfa az új kezdet és a kereszténység diadalát szimbolizálta.

3. A Luther-mese: Egy másik történet Martin Lutherhez, a reformátorhoz kötődik. A legenda szerint Luther a 16. században sétált az erdőben, és lenyűgözte a fenyők csillagokkal teli lombkoronája. Hazatérve ilyenkor egy fenyőfát állított fel, és ráaggatta a családával együtt készített díszeket és csillagokat.

4. Brit királynő és a német hagyomány: A 19. században népszerűvé vált a karácsonyfaállítás Angliában, amikor a németországi Viktória királynő férjétől, Albert hercegtől német hagyományokat importált. A családja körében felállított fenyőfa és a karácsonyi ünnepek hagyományai terjedni kezdtek az angol társadalomban.

Ezek csak néhány példa a karácsonyfaállítás történetének különböző vonatkozásaira. A gyakorlat sokféle kulturális és vallási kontextusban kialakult, de az évek során a karácsonyfa egyetemes szimbólummá vált, amely az ünnepi időszakot és az egyes családok összegyűlését jelképezi.

Magyarországon mikor állították az első karácsonyfát?

Magyarországon a karácsonyfa hagyománya az 1800-as évek elejére tehető. Az első híradások szerint a fenyőfát először az 1830-as évek elején állították fel Budapesten egy nemesi család házában. Az első, történeti források által rögzített karácsonyfaállításról szóló hírek Franz von Merán, egy osztrák nemes, családjának fenyőfáját említik, melyet 1832-ben állítottak fel Budán.

Azonban érdemes megjegyezni, hogy a karácsonyfa elterjedése Magyarországon a 19. század második felében és a 20. század elején következett be, különösen az uralkodó osztályok és a városi polgárság körében. A 19. század közepén az osztrák császári család, a Habsburgok is hozzájárultak a karácsonyfa népszerűsítéséhez Magyarországon.

Ezután a karácsonyfaállítás és a hozzá kapcsolódó hagyományok fokozatosan beépültek a magyar néphagyományba és a lakosság körében is elterjedtek. Ma Magyarországon a karácsonyfa a karácsonyi ünnepkör egyik szerves részét képezi, és számos család állítja fel és díszíti saját otthonában.

Mikortól került ajándék a karácsonyfa alá?

Az ajándékok fa alá helyezésének hagyománya az idők során alakult ki és különböző kulturális és vallási hagyományokból merít. A szokás eredetileg a 19. században, különösen a viktoriánus időszakban vált elterjedtté.

Az ajándékozás kapcsolódik a Szent Miklós névnapjához is, amely december 6-án van. Szent Miklós a keresztény hagyományok szerint az adományozás és az önzetlenség szimbóluma volt, és néhány országban december 6-án ajándékokat osztott ki a gyerekeknek. Az északi és közép-európai területeken, például Németországban és Hollandiában, Szent Miklós napját az ajándékozás egyik kiemelkedő időpontjaként tartották számon.

A karácsonyfa alá helyezett ajándékok szokása azonban az 1800-as évek közepén és második felében erősödött meg. A viktoriánus Angliában és a kontinentális Európában egyaránt terjedt ez a szokás. A gyerekek számára az üres csizmáikat vagy cipőiket helyezték ki az ablakpárkányra vagy a kandalló mellé, és éjszaka Szent Miklós vagy más ajándékozó alakok hozták el nekik az ajándékokat.

Az évszázadok során a szokás különböző kultúrákban különböző formákat öltött, de az ajándékok fa alá helyezése egyfajta családi együttlét és öröm kifejeződése lett, különösen a karácsonyi ünnepek idején. A keresztény kultúrában az ajándékozásnak az a része is lehet, hogy emlékezteti az embereket az újszülött Jézus ajándékaira a napkeleti bölcsek részéről, ami tovább erősíti az ajándékozási hagyományokat a karácsonyi időszakban.

Mennyit tudsz karácsony ünnepéről? KARÁCSONY - KERESZTÉNY ÜNNEPI KVÍZ

Melyek a legismertebb fenyők a világon?

Az alábbiakban néhány példa található különböző fenyőfajtákra. Fontos megjegyezni, hogy a fenyőfajoknak számos alfaja és változata van, és a növények nevét néha a környezetüktől vagy éghajlati tényezőktől függően használják. Az alábbi lista csak néhány közülük:

Fehér fenyő (Pinus strobus): Az észak-amerikai erdőkben honos fenyőfajta. Gyakran magasra növő és hosszú tűlevelekkel rendelkezik.

Vörös fenyő (Pinus resinosa): Észak-Amerika keleti részén és Kanadában őshonos. Kiváló faanyagot biztosít.

Fekete fenyő (Pinus nigra): Az európai erdőkben megtalálható. Jellemző rá a sötétbarna kérgű törzs.

Douglas fenyő (Pseudotsuga menziesii): Észak-Amerikában és a Csendes-óceáni területeken őshonos. Gyorsan növő és nagyra fejlődő fajta.

Fekete-erdélyi fenyő (Pinus nigra var. maritima): Az európai kontinensen, különösen az Alpokban és a Kárpátokban elterjedt.

Japán fenyő (Pinus densiflora): Ázsia területén, például Japánban és Koreában megtalálható. Kompakt tűlevelei vannak.

Vörös fenyő (Pinus sylvestris): Elterjedt Európában és Ázsia északi részén. Jellemzője a hosszú tűlevelek és a jellegzetesen piros színű kérgű törzs.

Hegyi fenyő (Pinus mugo): Az európai hegyvidékeken megtalálható, alacsonyabb növekedésű és sűrű lombkoronával rendelkezik.

Ezek csak néhány példa a sokféle fenyőfaj közül. A fenyőfajok különböző környezetekben, éghajlatokban és talajtípusokon nőnek, és különböző méretűek és formájúak lehetnek.