Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy a Homo sapiens különböző eszközöket, technológiákat és kommunikációs módszereket fejlesztett ki, amelyek javították a túlélési esélyeit és a táplálékszerzés hatékonyságát. Az emberi agy nagyobb méretének és kapacitásának köszönhetően az emberek sokkal hatékonyabbak voltak az élelmiszerforrások felkutatásában és kiaknázásában, mint az ősember más fajai.
Egy másik lehetséges magyarázat az, hogy a Homo sapiens nagyobb csoportokban tudott együttműködni, és erősebb társadalmi hálózatokat alakított ki, mint az ősember más fajai. Ez lehetővé tette számukra, hogy hatékonyabban vadásszanak, védekezzenek a ragadozókkal és tartsák fenn a kulturális örökségüket.
Vannak azonban más elméletek is, amelyek szerint az emberi fajok kihalása az éghajlatváltozás, a fertőző betegségek, a genetikai tényezők vagy más okok miatt történt. Bár még mindig vannak megválaszolatlan kérdések, egy dolog biztos: a Homo sapiens számos olyan előnyös tulajdonsággal rendelkezett, amelyek lehetővé tették számukra, hogy kiszorítsák más ősember fajokat és elterjedjenek az egész bolygón.
A "világtörténelem leghosszabb háborúja" kifejezés a Cro-Magnon és a Neander-völgyi emberek közötti kimagasló jelentőségű konfliktusra utal, azonban fontos megjegyezni, hogy a tudományos közösségben nem egyetlen ilyen konfliktusról, hanem a két emberfaj közötti számos kisebb vagy nagyobb szintű ütközésről beszélnek.
Bár a konfliktus okairól és pontos körülményeiről nincs egyértelmű bizonyíték, számos elmélet kering a témával kapcsolatban. Az egyik legelfogadottabb elmélet az, hogy a Cro-Magnon emberek hajlamosabbak voltak a csoportok közötti együttműködésre, ami lehetővé tette számukra, hogy hatékonyabban vadásszanak, és hogy előnyösebb háziasítási módszereket fejlesszenek ki.
A Neander-völgyiek viszont kevésbé voltak hajlandóak együttműködni, és az erőforrásaik is korlátozottabbak voltak. A Cro-Magnon emberek azonban nemcsak a jobb vadászmódszereikkel, hanem a magasabb szintű kultúrájukkal is előnyösebb helyzetben voltak. Az ősemberek kultúrájának fejlődése azt jelentette, hogy hatékonyabb eszközöket tudtak előállítani, az élelmiszerforrásaikat jobban kihasználni, és fejlettebb kommunikációs módszereket alkalmazni.
Az archeológiai bizonyítékok azt mutatják, hogy a Cro-Magnon emberek északon és délen is terjedtek, és a neander-völgyi emberpopulációk fokozatosan csökkentek. Az utolsó neander-völgyi maradványok kb. 40.000 évvel ezelőtt tűntek el.
Összességében elmondható, hogy a Cro-Magnon emberek sikerének titka valószínűleg a hatékonyabb együttműködés, a fejlettebb kultúra és technológia volt. Azt azonban nem lehet pontosan tudni, hogy pontosan mi történt a két emberfaj között, és hogy mennyire volt ez valódi konfliktus vagy csak a természetes szelekció eredménye.