Oláh Ibolya Magyarország című dala történelmi pillanatban csendült fel a Kossuth téren
Ritka erejű, egyszerre zenei és közéleti pillanat alakult ki a Kossuth téren, amikor Oláh Ibolya a Parlament lépcsőjén elénekelte Geszti Péter Magyarország című dalát. Az előadás nem önmagában vált emlékezetessé, hanem azért, mert az új kormány megalakulásának napján, az Orbán-kormány bukását követő politikai fordulat szimbolikus helyszínén hangzott el.
Az Országgyűlés alakuló ülésén Magyar Pétert megválasztották Magyarország miniszterelnökének, majd a Kossuth téren ünnepség kezdődött, ahol több előadó mellett Oláh Ibolya is fellépett.
A dal, amely új értelmet kapott a Parlament előtt
A Magyarország című dal Oláh Ibolya pályájának egyik legismertebb előadása, de az énekesnő számára régóta nem csupán zenei kérdés. A számhoz politikai viták, személyes csalódások és közéleti értelmezések kapcsolódtak.
Oláh Ibolya 2005. augusztus 20-án énekelte el a Geszti Péter által írt dalt, amely után sok politikai támadás érte. Később a Partizán POP című műsorában arról beszélt, hogy érezte: a politika időnként egy sikeres roma életút példájaként használta a személyét, és úgy fogalmazott, „érzi az ember, hogy mire megy ki időnként a játék”.
Négy éve még azt mondta: soha többé
A mostani fellépés erejét az adja, hogy Oláh Ibolya négy évvel ezelőtt még arról beszélt: nem hisz már úgy a dalban és az emberekben, ezért nem akarja többé előadni a Magyarországot. A 444 felidézte: az énekesnő akkor azt mondta, korábban hitt az összetartásban és abban, hogy lehet jó dolgokat csinálni, de ez a hite megrendült.
Ehhez képest a dal most éppen egy olyan napon szólalt meg, amelyet sokan történelmi fordulópontként értelmeztek. A Parlament lépcsője, a Kossuth tér és az új kormány megalakulása együtt olyan keretet adott az előadásnak, amelyben a dal régi jelentése új politikai és közösségi tartalommal telítődött.
„Köszönjük” – így reagált a tömeg
A helyszíni beszámolók szerint a közönség erős érzelmi reakcióval fogadta az előadást: a tömeg a Kossuth téren „Köszönjük!” skandálással válaszolt Oláh Ibolya énekére. A jelenet azért is vált gyorsan a nap egyik emlékezetes pillanatává, mert nem egyszerű koncerthelyzetként, hanem egy korszakváltást ünneplő tömeg közös gesztusaként jelent meg.
A Szeretlek Magyarország beszámolója szerint amikor felcsendült a dal, a tömeg spontán elfoglalta a tér közepét, ahol korábban katonák álltak. Ez tovább erősítette a jelenet szimbolikáját: a dal, a tér és a közönség mozgása együtt vált látványos történelmi képpé.
Egy személyes visszatérésből közösségi szimbólum lett
Oláh Ibolya előadása nemcsak azért volt fontos, mert visszatért egy korábban elutasított dalhoz. Azért is, mert a Magyarország ezúttal nem viták kereszttüzében, hanem egy ünneplő tömeg előtt, az új politikai korszak nyitányaként hangzott el.
A Magyar Narancs is arról írt, hogy az Országgyűlés alakuló üléséből egész napos népünnepély lett, amelyen a Kossuth téren Oláh Ibolya és Presser Gábor is énekelt. A lap értelmezése szerint a nap hangulata a korábbi politikai korszak lezárásának és egy új időszak kezdetének képét erősítette.
