2025. Április 1., kedd
Hugó névnapja
Hugó névnapja
Erzsébet királyné, azaz Sisi, a 19. század egyik legismertebb és legszabadabb szellemű uralkodófelesége volt, aki sokat utazott, gyakran keresve testi-lelki megnyugvást különböző gyógyfürdőkben. Ilyen hely volt Bad Gastein (akkoriban Gastein) is, ahol – a fennmaradt források szerint – különleges kapcsolatba került egy fiatal drezdai úrral, bizonyos Alfred Gurniak Edler von Schreibendorffal. A fiatalember mintegy 20 évvel volt fiatalabb a királynénál, és mély rajongással fordult a titokzatos szépségű Sisi felé.
Az ismeretségük nem maradt pusztán levélváltások szintjén. Több találkozóra is sor került – főként a Windischgrätzhöhen nevű kilátóhelyen, amely kedvelt kirándulóhelye volt a királynénak. A fiatal férfi különös, egzotikus formában – akkoriban divatos „indiai mese” stílusban – fejezte ki érzéseit. Ám bármilyen költői és különleges is volt ez a rajongás, Erzsébet sosem viszonozta a férfi érzéseit.
Bár Alfred levelei szívből jövő, romantikus hangvételű írások lehettek, kapcsolatuk végül mégis megszakadt. A döntő fordulópont akkor következett be, amikor a fiatalember – aki elveszítette vagyonát – 25.000 gulden kölcsönt kért a királynétól. Ezt Erzsébet nem tudta vagy nem akarta teljesíteni, és a csalódottság vagy megfontolt távolságtartás jeleként minden kapcsolatot megszakított vele.
A szakítást követően Erzsébet soha többé nem tért vissza Gasteinba, és az addig ápolt kapcsolat teljesen megszűnt.
A történet különösen izgalmas részét az adja, hogy Sisi megtartotta a levelezésüket. Ezeket egy svájci bank széfjében helyezte letétbe, még életében. A dokumentumokat az örökösök rendelkezése szerint 60 évvel halála után lehetett nyilvánosságra hozni. Erzsébet saját leveleit már kiadták, de Alfred írásai sokáig rejtve maradtak a világ elől.
Csak az utóbbi években kezdődött meg az ő leveleinek feldolgozása, és így kerültek elő olyan eddig ismeretlen részletek, amelyek új fényt vetnek Sisi egyik legcsendesebb, legrejtettebb kapcsolatára.
Fontos megemlíteni, hogy bár a történet alapjai levéltári forrásokból és történészi feldolgozásokból ismertek, számos részlet – például az „indiai mese” formájú levelek – erősen szimbolikusak lehetnek, és nem minden esetben dokumentáltak elsődleges forrásokkal. Egyes történészek szerint Alfred Gurniak neve is ritkán fordul elő a hivatalos dokumentumokban, ami kérdéseket vet fel személyének jelentőségével kapcsolatban.
Ennek ellenére a történet – hiteles vagy részben romantizált formájában – kiváló példája Erzsébet királyné törékeny, mégis titokzatos lelkivilágának, amely mindig is vonzotta az érzékeny, művészi alkatokat.
Erzsébet királyné és Alfred Gurniak Edler von Schreibendorf kapcsolata nem szerelmi történet, hanem egy egyoldalú rajongás krónikája. A királyné tartózkodása Bad Gasteinban, az ifjú férfi verses levelei, és a későbbi csalódás mind egy olyan epizódot képeznek, amely jól illeszkedik Sisi rejtett, magányos világképébe. A levelek titkos doboza, a svájci banki letét és a halála után évtizedekkel nyilvánosságra hozott dokumentumok csak tovább növelik a királyné mítoszát.
Ez a történet nemcsak egy romantikus legenda, hanem a királyné emberi oldalának ritka dokumentuma is – annak a nőnek a portréja, aki egyszerre volt császárné és szabadságra vágyó lélek.
