Itt van néhány példa, amelyek valóban megváltoztatták az addig ismert történelmet:
Nekropoliszok Egyiptomban: Az Egyiptomban folytatott ásatások során több nekropoliszt, temetkezési helyet tártak fel, mint például a híres Királyok völgye vagy az Amarna sírok. Ezek a felfedezések új információkkal szolgáltak az ókori egyiptomi uralkodók temetkezési szokásairól, vallási hiteikről és a korabeli társadalomról.
Terrakotta Hadsereg, Kína: 1974-ben egy kínai paraszt földet művelve véletlenül rábukkant a Terrakotta Hadseregre. A hadsereg több ezer életnagyságú agyag katona, ló és kocsi formájában volt elkészítve, hogy a Qin-dinasztia első császárának, Qin Shi Huangdi-nak sírját védje az utókor személytelen ellenségeitől. Ez a felfedezés új információkat hozott a Qin-dinasztia katonai erőinek méretéről és technológiájáról.
Pompeii, Olaszország: A Vezúv kitörése következtében 79-ben Pompeii városa hamuvá vált, és a város maradványai több mint 1 600 évig rejtve maradtak. Az 1700-as években indultak el az ásatások, és azóta több száz épületet, freskót és tárgyat tártak fel, amelyek átfogó képet adnak a római város mindennapi életéről. A Pompeii leletei óriási jelentőséggel bírnak az ókori római civilizáció megértése szempontjából.
Qumráni Könyvtártekercsek, Izrael: 1947-ben a Holt-tenger partján találtak egy barlangot, amelyben ókori tekercseket rejtegettek. Ezek a tekercsek, amelyeket később Qumráni Könyvtártekercseknek neveztek el, bibliai szövegeket, imádságokat és más vallási iratokat tartalmaztak. Ez a felfedezés megváltoztatta a Bibliával kapcsolatos kutatásokat és az ókori judaizmus megértését.
Indus-völgyi civilizáció, India és Pakisztán: Az Indus-völgyi civilizáció, amely a Kr. e. 3. évezredben és a Kr. e. 2. évezredben virágzott, régóta rejtély volt a régészek számára. Az ásatások során felfedezett városok, mint például Mohenjo-daro és Harappa, jelentős építészeti fejlettséget és városi tervezést mutattak. Az írásrendszerüket azonban még mindig nem sikerült teljes mértékben megfejteni, és a civilizáció pontos eredete és bukásának oka is vita tárgya maradt.
Machu Picchu, Peru: 1911-ben Hiram Bingham amerikai régész véletlenül felfedezte a rejtett Machu Picchu romvárost a perui Andokban. Ez az ősi inka város jelentőséggel bír az inka kultúra és építészet megértése szempontjából. A felfedezés után régészek több évtizeden át folytatták a kutatásokat, amelyek segítettek azonosítani a város épületeit, az ott élők életmódját és a környező területek agrárrendszerét.
Göbekli Tepe, Törökország: Göbekli Tepe a világ egyik legősibb ismert templomkomplexuma, amelyet a Kr. e. 9. évezredben építettek. Az épületek oszlopait díszítő állatmotívumok és kőfaragványok jelentősége az emberi társadalom korai vallási és szellemi fejlődésének újabb felfogásához vezetett. A felfedezés meghatározó volt az emberi civilizáció korai szakaszainak tanulmányozásában.
Ezek csak néhány példa az ókori világból származó szokatlan és történelmet átformáló régészeti felfedezésekre. A folyamatos kutatások és ásatások továbbra is új információkat hoznak a felszínre, amelyek segítenek megérteni és rekonstruálni a múltat.