Tuberkulózis-világnap. TBC lesz a koronavírus után is

A tuberkulózist bemutató vándorkiállítás indult útjára

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére minden év március 24-e a tuberkulózis elleni küzdelem világnapja annak emlékére, hogy 1882-ben Robert Koch német orvos ezen a napon jelentette be tudományos nyilvánosság előtt a betegség kórokozójának felfedezését – ismertette Dr. Bogos Krisztina. A múlt században még az egyik legrettegettebb betegségnek számító, Magyarországon pedig „Morbus hungaricus” néven illetett gümőkór napjainkra már ritka betegséggé szelídült. Ezt bátran nevezhetjük a huszadik század egyik legnagyobb orvostörténeti sikerének, mely elért eredményben elévülhetetlen érdemei voltak az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetnek és a hazai tüdőgondozói hálózatnak – mutatott rá a főigazgató. 

A tbc-világnap apropóján a Magyar Nemzeti Múzeum Semmelweis Orvostörténeti Múzeum az Országos Korányi Pulmonológiai Intézettel együttműködve poszter-vándorkiállítást indított útjára. Ennek keretében hét óriásposzter nyújt betekintést egy-egy, a tuberkulózishoz köthető szakmai témakörbe, amelyek összességüket tekintve szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A látogatók így teljes képet kaphatnak a tuberkulózis történetéről, valamint a diagnosztika, a terápiás módok, a megelőzés és a gondozás egyre fejlettebb módszereiről – emelte ki beszédében Varga Benedek, a múzeum igazgatója.

Az érdeklődők megismerhetik a betegséget és annak megjelenési formáit, majd a kórisme és a kezelések korabeli módjait. Önálló poszter foglalkozik a szanatóriumok létesítésével itthon és a világban – részletezte Dr. Kovács Gábor, az intézet nyugalmazott főigazgatója.  Évtizedeken keresztül ugyanis a szanatóriumi kezelés, a jó levegő és a kiadós táplálkozás, a beteg szervezetének felerősítésén alapuló „gyógymód” volt az egyetlen reménykeltő kezelés. A következő fejezet a tuberkulózissal szembeni küzdelem huszadik századi mérföldköveit, a BCG-vakcináció és a hatékony tbc-ellenes gyógyszerek felfedezését, illetve alkalmazását ismerteti. Ezt követi a hazai tüdőgondozói hálózat fejlődését és a tüdőszűrés bevezetésének állomásait bemutató rész, továbbá a tuberkulózis mai epidemiológiai helyzetének áttekintése. 

Az eseményt megtisztelte jelenlétével Haris Hajrulahovic, a WHO magyarországi képviseletének vezetője is, aki méltatta a magyar tüdőgyógyászat érdemeit a tuberkulózis visszaszorításban. Elmondta, hogy több területen együttműködnek az Országos Korányi Pulmonológia Intézettel annak tradíciója mentén az innováció és elköteleződés jegyében. 

A vándorkiállítás első állomása az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet, amely a tüdőgondozói hálózattal közösen oroszlánrészt vállalt a tuberkulózis elleni hazai küzdelemben. A posztereket országosan összesen 11 kórházban – az egyes intézményekben három hétig – láthatják orvosok, egészségügyi dolgozók és érdeklődők Budapest mellett Szolnok, Győr, Székesfehérvár, Debrecen, Nyíregyháza, Pécs, Szeged, Tatabánya, Gyula városokban.