Jimmy Carter és felesége, Rosalynn, 77 éven át voltak házasok, és életük végéig elválaszthatatlan társak maradtak. Rosalynn Carter halálát követően Jimmy Carter kiemelkedően kitartó volt, hiszen még a súlyos betegsége ellenére is részt vett felesége búcsúztatóján. A temetésen az ország jelenlegi és volt vezetői is jelen voltak, köztük Joe Biden elnök és felesége, Jill Biden, valamint több korábbi elnök és first lady.
Jimmy Carter elnöksége alatt számos belpolitikai kihívással szembesült, beleértve a gazdasági nehézségeket és az iráni túszválságot. Bár csak egy ciklust töltött el a Fehér Házban, a közéletben maradt aktív szereplőként. Az elnökségét követően alapította meg a Carter Központot, amely a globális emberi jogok védelmezőjeként vált ismertté.
Jimmy Carter az elnökségét követő években átalakította az egykori elnökök hagyományos szerepkörét. Fáradhatatlanul dolgozott az emberi jogok előmozdításán, gyakran utazott a világ különböző részeire, hogy támogassa a demokráciát és segítse a rászorulókat.
Rosalynn Carter szintén jelentős nyomot hagyott a közéletben, különösen a mentálhigiéné területén. Aktívan részt vett különböző humanitárius kezdeményezésekben, és férje mellett ő is elkötelezett volt az emberi jogok mellett.
Jimmy Carter halála egy korszak végét jelenti, de öröksége és az általa végzett munka tovább él azokban, akiket élete során inspirált. Az Egyesült Államok és a nemzetközi közösség egyaránt gyászolja e nagyformátumú államférfi távozását.
Az Egyesült Államok 39. elnöke, Jimmy Carter, 1977-től 1981-ig volt hivatalban. Elnöksége alatt számos belpolitikai és külpolitikai kérdés foglalkoztatta. Az alábbiakban tíz fontos területet ismertetek, amelyek meghatározták Carter elnökségét.
Carter elnök az energiaügyi politikára helyezte a hangsúlyt, ami az 1970-es évek energiaválságának közepette kiemelt fontosságú volt. Bevezette az Energiaügyi Minisztériumot és több törvényt is aláírt az energiahatékonyság növelése és az alternatív energiák fejlesztése érdekében.
1977-ben Carter aláírta a Panama-csatorna visszaadásáról szóló szerződéseket, amelyek értelmében az Egyesült Államok 1999 végéig visszaadta a csatorna irányítását Panamának. Ez a lépés hosszú távú diplomáciai kapcsolatokat erősített Panamával.
Carter elnök a közel-keleti béke előmozdításában is központi szerepet játszott. A Camp David-i egyezmények, amelyeket 1978-ban írtak alá, Egyiptom és Izrael közötti történelmi békeszerződést eredményeztek.
Carter elnökségének egyik legnagyobb kihívása az 1979-ben kezdődött iráni túszválság volt. Az amerikai nagykövetség elleni támadás és a túszok 444 napig tartó fogva tartása komoly nemzetközi válságot okozott.
Carter alatt romlottak az USA és a Szovjetunió közötti kapcsolatok, különösen azután, hogy a Szovjetunió 1979-ben megszállta Afganisztánt. Carter válaszként többek között bojkottálta a 1980-as moszkvai olimpiai játékokat.
Carter jelentős deregulációs intézkedéseket hajtott végre, több iparágban – köztük a légi közlekedés és a sörpiac – csökkentve a kormányzati szabályozást, ami hosszú távú hatással volt az amerikai gazdaságra.
Carter elnök szintén elkötelezett volt a környezetvédelem mellett. Több jelentős környezetvédelmi törvényt írt alá, és előmozdította a nemzeti parkok és védett területek bővítését.
Carter kiemelt figyelmet fordított az emberi jogok előmozdítására, mind belföldön, mind nemzetközi színtéren. Ez az elkötelezettség jelentősen befolyásolta az amerikai külpolitikát.
Carter elnökségét gazdasági problémák, mint a magas infláció és munkanélküliség is terhelték, ami végül csökkentette népszerűségét és hozzájárult ahhoz, hogy nem választották újra.
Carter elnöksége után aktív közéleti szereplő maradt, folytatva a közszolgálatot a Carter Központon keresztül, ahol folyamatosan foglalkozott a globális emberi jogok kérdéseivel és számos más humanitárius projektben vett részt.
Jimmy Carter elnöksége összetett képet fest egy olyan időszakról, amely jelentős kihívásokkal és változásokkal terhelte az Egyesült Államokat, de számos fontos előrelépést is hozott a belföldi és nemzetközi politikában.