2025. március 10., hétfő
Ildikó névnapja
Ildikó névnapja
Történelmi pillanathoz érkezett Magyarország és a hazai űrkutatás: 45 év után ismét magyar űrhajós lépett a világűrbe. Kapu Tibor, a program kiválasztott asztronautája, több tudományos kísérletet is végez majd a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). A kutatások között szerepel a muslicák viselkedésének és genetikai változásainak vizsgálata, valamint egy különleges magyar paprikafajta növekedési kísérlete. De mitől tart leginkább egy űrhajós? Hogyan készül egy ilyen küldetésre? Kapu Tiborral beszélgettünk.
A világűr extrém körülményei számos tudományos áttöréshez vezethetnek. Kapu Tibor szerint a legérdekesebb projektek egyike a muslicák genetikai változásainak elemzése.
A muslica az egyik leggyakrabban használt kísérleti élőlény a genetikai kutatásokban, mivel rövid az élettartama és gyorsan szaporodik. A kutatók azt vizsgálják, hogy a mikrogravitáció és a kozmikus sugárzás hogyan hat az élőlények DNS-ére, és hogy ezek a változások öröklődnek-e. Az eredmények segíthetnek a jövőben az emberi űrutazások során jelentkező egészségügyi kockázatok csökkentésében.
Emellett egy magyar paprikafajta növekedését is megfigyelik a világűrben. Ez a kutatás azzal foglalkozik, hogy milyen hatással van a súlytalanság a növényi fejlődésre. Az eredmények hozzájárulhatnak a jövőbeli űrhajósok önellátásának fejlesztéséhez, ami különösen fontos lehet hosszú távú Mars-missziók esetén.
Bár az űrutazás lenyűgöző, rengeteg kihívással és veszéllyel jár. Kapu Tibor elmondása szerint az egyik legnagyobb kihívás a teljes elszigeteltség és a pszichológiai terhelés. Az ISS-en a földihez képest teljesen más napi rutin van, és az asztronautáknak hosszú ideig kell távol lenniük szeretteiktől.
A világűrben minden másodperc számít, és nincs helye a hibának. Az űrhajósoknak rendszeresen részt kell venniük veszélyhelyzeti kiképzéseken, ahol többek között a tűz, a dekompresszió és a meteorbecsapódás veszélyeire készítik fel őket. A pszichológiai nyomás is jelentős, hiszen egy több hónapos küldetés alatt komoly mentális stabilitásra van szükség.
Kapu Tibor egy hosszú és kemény kiképzési folyamaton ment keresztül, mire eljutott az ISS fedélzetére. A magyar űrprogram keretében olyan szakembereket kerestek, akik kimagasló fizikai és szellemi teljesítményre képesek, jól viselik a stresszt és megfelelő tudományos háttérrel rendelkeznek.
A kiképzés során az űrhajósok különböző teszteken mennek keresztül:
Az új magyar űrmisszió nemcsak a tudományos világban jelentős mérföldkő, hanem a hazai űripari és kutatási szektor fejlődését is erősíti. Magyarország egyre aktívabban vesz részt az Európai Űrügynökség (ESA) és a NASA közös projektjeiben, és számos magyar fejlesztésű eszköz és műszer került már ki a világűrbe.
A jövőben akár hosszú távú együttműködések is megvalósulhatnak, és nem kizárt, hogy újabb magyar űrhajósok indulhatnak küldetésekre. A cél az, hogy Magyarország a régió egyik vezető űrkutatási központjává váljon.
Kapu Tibor űrmissziója nemcsak egy újabb magyar sikertörténet, hanem egy izgalmas tudományos vállalkozás is. A muslicák genetikai vizsgálata, a paprika növekedési kísérlete és az űrhajósok pszichológiai és fizikai kihívásai mind hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megértsük a világűr hatásait az élő szervezetekre.
