2024. november 18., hétfő
Jenő névnapja
Jenő névnapja
Az Erzsébet név a 14. századig a leggyakoribb női név volt Magyarországon, köszönhetően Árpád-házi szent Erzsébetnek is, aki - nemcsak Magyarországon - a középkor egyik legnépszerűbb szentje volt. A november 19-i Erzsébet névnap is hozzá köthető akárcsak a rózsa legenda.
Az Erzsébet női név a héber Elíseva névből származik, és ennek nyugati Elisabeth alakjából fejlődött ki. Eredeti jelentése „Isten az én esküm”, „Isten megesküdött” vagy „Isten a teljesség” és az „Isten a tökéletesség”. A név népszerűsége okán számtalan származtatott és rokon névvel találkozhatunk, melyek ugyanúgy anyakönyveztethetők napjainkban hazánkban: Ezek többek között a Zsóka, Béta, Betta, Elizabet, Liza, Örzse, Lizett. A Liza például napjaink egyik legnépszerűbb kislány neve.
Erzsébet II. András magyar király és Merániai Gertrúd lányaként született 1207-ben. A kor szokásainak megfelelően négyéves korában eljegyezték I. Hermann türingiai tartománygróf fiával, a házasság azonban nem jött létre, mivel a vőlegény 19 éves korában elhunyt. 1221-ben hozzáment Lajoshoz, a tartománygróf másik fiához, akivel boldog házasságban élt, 3 gyermekük született.
A rózsacsoda története több változatban is elterjedt. Az egyik verzió szerint gyermekkorában kis kötényében ételmaradékot hordott a vár előtt összegyűlt szegényeknek. Váratlanul megjelent az uralkodó, és Erzsébet el akarta titkolni jótékony cselekedetét, ezért azt állította, hogy rózsák vannak a kötényében. Mivel hideg téli nap volt, édesapja nagyon meglepődött, ám amikor hitetlenkedve megnézte a lánya kötényét, valóban rózsákkal volt tele. Ez alapján a rózsák váltak Szent Erzsébet jelképévé, legtöbb esetben rózsával ábrázolják.
Erzsébet vallásos neveltetésének köszönhetően korán elkezdte a vezeklő életmódot: gyakran böjtölt, ostorozta magát, vezeklőövet is hordott. Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére és segített a szegényeknek. Második gyermeke, Zsófia születése után 28 ágyas kórházat alapított hálából, ahol a betegápolásban maga is részt vett.
1225-ben férje, Lajos II. Frigyes oldalán hadba indult, ennek okán Erzsébet vette át a tartomány irányítását. Az éhínségek, járványok okozta sebeket orvosolni igyekezett, kinyittatta Wartburg éléstárait, a szegényeket élelmezte. Maga is mértéktartóan élt.
Lajos 1227. szeptember 11-én elhunyt. Szeptember 29-én született Gertrúd lányát már nem láthatta. IX. Gergely pápa levelében atyai szavakkal bátorította Erzsébetet, és az igen szigorú Konrád mestert gyóntatójává és hivatalos védelmezőjévé nevezte ki.
Lajos halála után az özvegyet megfosztották a vagyona kezelésének jogától és férje birtokainak jövedelmétől. A kialakult helyzet miatt egy októberi napon megszökött Wartburgból újszülött gyermekével, majd másnap két másik gyermekét is elhozatta. Fonással tartotta fenn magát, gyermekeit a megmaradt ékszereiből neveltette. Rövid időre még visszatérhetett Wartburgba, ám a család javaslatára Marburgba költözött. Assisi Szent Ferenc harmadrendjének tagja lett, ettől kezdve egyszerű szürke köntösben járt. II. András hívta Magyarországra, de ide már nem tért vissza gyermekei neveltetése miatt.
Erzsébet saját halálának napját három nappal korábban megjósolta. Marburgban halt meg, 1231. november 17.-én, temetésére 19-én került sor. Sírja mellett számos csodás esemény történt. 1235-ben IX. Gergely pápa szentté avatta, ugyanazon a helyen ahol 7 évvel korábban Assisi Szent Ferencet is szentté avatása is megtörtént.
Ünnepét 1670-ben vették föl a római kalendáriumba temetésének napjára, november 19-ére. Az 1969-es naptárreform alkalmával ünnepét halálának napjára, november 17-ére tették, Magyarországon azonban maradt az eredeti napon. Névnapi hagyományban - az eredeti dátumon - november 19-én ünneplejük az Erzsébeteket.
Árpád-házi Szent Erzsébet életét részletesen megismerheted az alábbi videóból.
