Fenntarthatóság a művészet és a gazdaság keresztmetszetében

izgalmas előadássorozathoz csatlakozott a Magyar Nemzeti Bank

Fenntarthatóság a művészet és a gazdaság keresztmetszetében – izgalmas előadássorozathoz csatlakozott a Magyar Nemzeti Bank

Az első, szeptember 14-ei esemény keretében olyan szakemberek szólaltak fel, mint Dr. Eike Schmidt a firenzei Uffizi képtár igazgatója vagy Fáykiss Péter a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Digitalizációs Igazgatóságának igazgatója. Az előadásokat egy interaktív kerekasztal-beszélgetés követte, amelyet Dr. Melanie Kay Smith (PhD) egyetemi docens, kutató és tanácsadó moderált.

2022. szeptember 14-én különleges vendégelőadókkal vette kezdetét a Ludwig Múzeum, a BC4LS európai kutatási és oktatási központ (Budapest Centre for Long-Term Sustainability) és a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány „Fenntarthatóság a művészet és gazdaság keresztmetszetében” című rendezvénysorozata. Az első alkalommal a „Paradigmaváltás a múzeumi gyűjteményezésben, avagy mi a közös a digitalizált mű és a pénz között?” témát járták körbe a résztvevők. Az esemény során a közönség tagjainak is lehetősége volt feltenni kérdéseiket, ugyanis az előadások után egy kerekasztal-beszélgetés következett, amelynek moderátora Dr. Melanie Kay Smith (PhD) egyetemi docens, kutató és tanácsadó volt, aki a Budapesti Metropolitan Egyetem turizmusmenedzsment BSc és MSc programvezetője.

Dr. Eike Schmidt – A múzeumok és az NFT: Lesz-e tavasz a kriptotél után?

Dr. Eike Schmidt német művészettörténész a második mandátumát tölti a firenzei Uffizi Képtárban, a múzeum 250 éves történetében ő az első nem olasz igazgató. Korábban a kaliforniai J. Paul Getty Múzeumban és a washingtoni National Gallery of Artban töltött be pozíciókat. A világ egyik legrégebbi múzeumát pár év alatt progresszív megújulni képes intézménnyé alakította. Toszkána múltját, jelenét és jövőjét szem előtt tartva, Dr. Schmidt legújabb projektje, az Uffizi Diffusi, amelyben a múzeum hatókörét kiterjeszti az egész vidéken a kisebb galériáknak kölcsönzött műtárgyak révén. Az Uffizi Diffusi olyan műalkotásokat tesz elérhetővé, amelyeket a túlzsúfolt múzeumban lehetetlen megközelíteni. A világ figyelmét most mégis a múzeum egyik fő művének a Michelangelo: Tondó NFT változatának eladásával vonta magára.

A firenzei Uffizi képtár igazgatója előadása keretében többek között azokról az innovatív kezdeményezésekről beszélt, amelyek az elmúlt években alapjaiban változtatták meg a világhírű képtár működését. 2020-ban még döbbenten állt a világ a Michelangelo és Botticceli művek non-fungible token (nem helyettesíthető token, azaz röviden NFT) másolatának eladása előtt, mára azonban a világ nagy múzeumai is létrehozták a saját NFT platformjukat, amivel új trend indult.

Fáykiss Péter – Az innováció élvonalában: A Magyar Nemzeti Bank NFT-kibocsátási platformja

Fáykiss Péter 2009-től a Magyar Nemzeti Bank munkatársa, ahol részt vett többek között a Bázel III szabályozói javaslatcsomag európai implementációjának (CRR/CRD IV) hazai hatásait elemző csapat munkájában. 2013-ban a Nemzetgazdasági Minisztérium Pénzügyi Szabályozási főosztályának főosztályvezető helyettese lett, ahol főként a CRD IV európai szabályozáscsomag hazai implementációjáért és az új hitelintézeti törvény előkészítéséért felelt. 2014-től a jegybank Makroprudenciális politika főosztályának vezetője, 2017-től igazgatója. 2019-től az MNB új Digitalizációs igazgatóságát vezeti. Előadása során a pénzügyi világ digitalizációs kihívásai oldaláról közelítette meg az NFT kérdéskörét
A Magyar Nemzeti Bank a világon az állami szervek körében elsők között nyitott az NFT megoldások felé. A 2021-es év egyik felkapott digitális eszköze a befektetési piacokon az NFT volt. Becslések szerint a piaci kereskedés volumen tekintetében a tavalyi évben elérte a 25 milliárd dollárt, míg 2020-ban ez még 100 millió dollár sem volt. A növekvő érdeklődés mögött sok esetben valódi, hozzáadott értékkel rendelkező felhasználási esetek találhatóak, ezért a blokklánc technológia tesztelésével az MNB is aktívan foglalkozik.

A blokklánc technológiában rejlő lehetőségek tesztelésére az MNB saját mobilapplikációt fejlesztett a májusban megnyílt Pénzmúzeumhoz kapcsolódóan. Az innovatív alkalmazás felhasználói játékos, pénzügyi edukációs kvízek kitöltésével egyedi sorszámú NFT-ket, ezesetben digitális érmeképeket nyerhetnek. Az NFT gyűjtésekhez időszakos nyereményjátékok is kapcsolódnak. Az első ilyen a forint bevezetésének 75. évfordulójához köthető, ahol a felhasználók a FORINT szót kiadó 6 különböző érmekép (NFT) birtokában a forint bevezetése alkalmából kibocsátott 5 forintos pénzforgalmi érmék tükörfényes változatait tartalmazó érmeszettek egyikét nyerhetik meg. Emellett az applikációban az érmegyűjtők regisztrálhatnak általuk birtokolt egyedi, QR-kóddal ellátott fizikai emlékérmeket, létrehozva saját digitális gyűjteményüket.

Az NFT világa, avagy a nem helyettesíthető token

A blokklánc technológia egyik innovációja, az NFT (non-fungible token). A magyarul nem-helyettesíthető tokeneknek nevezett eszközök mára megteremtették a kriptoművészet piacát, ugyanis bármilyen digitális tartalomra vagy alkotásra mutató link könnyedén hozzárendelhető, így az birtokolhatóvá válik, csakúgy, mint egy fizikai tárgy. Az NFT által a digitális alkotóknak immár lehetőségük van értékesíteni eredeti műveiket, sőt a rendszerbe az is belekódolható, hogy az alkotás minden további eladásából is profitáljanak a művészek. Emellett léteznek már kizárólag virtuális galériák is, amelyek a klasszikus műkereskedelemhez hasonlóan segítik az üzletkötést és online működő kiállítótermet is biztosítanak. Az NFT talán egyik legnagyobb innovációja, hogy forradalmasítja az ügyleteket a tulajdonjog bővítésével, miközben a szerzői jogot épen hagyja, sőt a digitális térben jelentősen erősíti. Létrejön egy csalhatatlan piac, ahol mindennek pontos nyoma van és visszakereshető az értékesítéshez kapcsolódó információ.