2022. június 27., hétfő
László névnapja

Funkcionális analfabéták a munkaerőpiacon

2022-03-02 18:40 | Nézettség: 194
Miközben idén várhatóan óriási lesz a munkaerőhiány a magyar gazdaságban, egyes becslések szerint az oktatási rendszerből kikerülők legalább negyede funkcionális analfabéta, akik között lesújtóan sok a hátrányos helyzetű fiatal.

Milyen okok húzódnak meg a jelenség hátterében, és mit lehet tenni, hogy az oktatási rendszer felkészítse a munkaerőpiacra a szegénységből jövő gyerekeket is?

Kép és a videó forrása: https://www.youtube.com/watch?v=HNVitm5MVGY

A „Randstad HR Trends Survey 2022” riportja szerint a hazai cégek jelentős hányada részben vagy teljesen felépült a pandémia okozta válságból. Ennek következtében a döntően közép- és nagyvállalatoknál dolgozó, megkérdezett hazai szakemberek optimisták cégük idei üzleti teljesítményével kapcsolatban, 61%-uk számít az értékesítési volumen növekedésére. 

A felmérésben részt vevő cégek 89%-ánál tervezik bővíteni a dolgozói létszámot, amely mögött a legtöbb esetben a szervezet növekedése áll. A megfelelő munkaerő megtalálása azonban egyre nagyobb kihívás, a válaszadók 79%-a a jelöltek irreális fizetési elvárásairól számolt be a megfelelő iparági tapasztalat hiánya mellett.

A szakemberek tisztában vannak azzal, hogy a bérezés és a juttatások tehetnek egy céget vonzóvá a jelöltek szemében, illetve ezek jelentik a megtartóerőt is, és ezért tenni is kívánnak. Abban viszont nincs egyetértés a munkaadók és a munkavállalók között, hogy mekkora béremelés vagy pontosan milyen juttatások lennének ideálisak.

alkalmazkodás a változó körülményekhez
2021 a változás elfogadásának és a lehetőségek megtalálásának éve volt. A pandémia hatása minden szinten érezhető volt, drasztikus átalakulást hozott mind az alkalmazottak, mind a szervezetek számára. 

A legtöbb cég megfelelően alkalmazkodott a körülményekhez: míg a válaszadók 41%-a mondta azt, hogy cégük teljesen felépült a pandémia okozta krízis után, 27%-ukat nem is érintette, 30%-uk viszont sajnos még mindig csak részben épült fel a pandémia gazdasági hatásaiból. Kifejezetten pozitív trend, hogy a cégek 61%-a az értékesítési volumen növekedésére számít 2022-ben, szemben a tavalyi 30%-kal. Azok között, akik bővülésre számítanak, 38% számol 10%-nál jelentősebb növekedéssel cége esetében.

A pandémia hatására 2021-ben a cégek több változást is eszközöltek működésükben. A bevezetett változások között magasan a hibrid munkavégzésre való átállás vezet – a felmérésben részt vevők 69%-a számolt be ennek alkalmazásáról –, illetve számos változtatás (eszközök, technológia) a megváltozott munkavégzésből következik. A válaszadók 27%-a nyilatkozott úgy, hogy a cégük teljesen átállt az otthoni munkavégzésre azon részlegek esetében, ahol ez lehetséges volt. Csupán a szerveztek 8%-a fog ugyanúgy működni, ahogy a pandémia előtt, nem változtattak semmin tavaly.

Tehát a munkaerőpiac egyértelműen a rugalmas munkavégzés irányába tart, nagyon kevesen választják a két szélsőséget, azaz teljesen átállni a távoli munkavégzésre vagy teljesen visszatérni az irodába. A hibrid modellt megvalósítók 60%-ánál egyébként a munkavállalóknak heti két-három napot kell az irodában tölteniük, 15%-uknál pedig az alkalmazottok választhatják meg saját beosztásukat. A hibrid vagy a „remote working” modellnek is megvannak azonban a maga kihívásai. A legnagyobb problémának az új kollégák bevezetését (62%) és a menedzselési kihívásokat (61%) tekintik a cégek, ezeket követi az otthonról és az irodából dolgozó csapatok megfelelő együttműködése, valamint a cég iránti hűség, elköteleződés fenntartása (51%). 

toborzás: nehezített pálya


A Randstad felmérésében részt vevő HR-esek és menedzsmentben dolgozók elmondása szerint a vállalatok 89%-a tervez új munkavállalókat felvenni 2022-ben – szemben a tavaly ugyanekkor mért 38%-kal. A válaszadók 62%-a állandó munkatársakat, 20%-a ideiglenes dolgozókat alkalmazna.  Az új munkatársak iránti igény mögött közel kétharmaduknál az üzleti növekedés áll, harmaduk a magas fluktuáció, 15%-uk pedig a munkavállalók nyugdíjazása miatt venne fel új embereket. Több mint felük (57%) úgy gondolja, idén több időbe fog telni a megfelelő jelöltek megtalálása. Ráadásul gyakran épp azokra a területekre a legnehezebb alkalmas jelöltet találni, ahova leginkább keresnek munkatársat. Ez tapasztalható például az IT/technológiai szakemberek, mérnökök, az üzemeltetés területén vagy a gyártásban dolgozók, pénzügyi szakemberek, sales-esek esetében.

A legfontosabb toborzási eszköz tavaly a munkavállalói ajánlás volt (akár incentive program által), és ez továbbra is fontos gyakorlat a legmegfelelőbb jelöltek megtalálásában. A cégek másik forrását az állásportálok jelentik, továbbra is alkalmazzák az álláshirdetéseket (bár sok esetben jelentkezők hiányában az eredmény elmarad), ugyanakkor az is látszik az adatokból, hogy egyre nagyobb igény van belső toborzó specialistára, a vállalatok 47%-nál már létezik ez a funkció.


A leendő munkavállalók bevonzása után a toborzás egyik legnagyobb kihívása, hogy a jelöltek irreális fizetési igénnyel és work-life balance elvárásokkal érkeznek – előbbiről a kutatásban résztvevők 79%-a számolt be, utóbbit 20%-uk említette –, ugyanakkor nincs meg a szükséges iparági munkatapasztalatuk a válaszadók 69%-a szerint. A felmérésből az is kiderült, hogy sok esetben a jelöltek a munka által megkívánt specifikus kompetenciák mellett nem rendelkeznek megfelelő „soft skillekkel”, mint például a problémamegoldó készség vagy kritikai gondolkodás, vezetői képességek, és idegennyelven sem beszélnek, amely a szakemberek szerint közép-hosszú távon szintén komoly munkaerőpiaci problémát okozhat, hiszen a szakmai követelmények inkább taníthatóak.

A szükséges készségekkel rendelkező jelöltek megtalálását a válaszadók 68%-a tartja nagy kihívásnak, amely mellett nehézséget jelent az is, hogy gyorsan kell reagálni és dönteni, versenyezni kell a cégeknek egymással a tehetségekért – ez a komplex, nagy szervezeteknek jelent főként nehézséget.

A választ a HR szakma kihívásaira a fizetési és juttatási csomagok fejlesztésében és több részmunkaidős munkatárs alkalmazásában látják a munkáltatói oldal képviselői. Míg 2021-ben a cégek több mint harmada (37%) tervezte a bérfejlesztést, 2022-ben a döntéshozók 64%-a érzi ezt a továbblépés eszközének. Tavaly 2% tervezett több részmunkaidős dolgozót foglalkoztatni, 2022-ben ez jelentősen növekszik, 13%-uk tervez velük. A rugalmas munkavégzést a válaszadók 42%-a tartotta jó eszköznek 2021-ben, idén még többen bíznak benne (49%), valamint az oktatási és tréning programokat szintén fontos eszköznek tekintik 2022-ben is (2021-ben 58%, 2022-ben 62%). 

A megkérdezettek 79%-a szerint a dolgozók megtartására kell nagyobb fókuszt helyezni a jövőben, mert a dolgozók elköteleződésének fenntartása és az alkalmazottak fizetési és juttatási elvárásaihoz való igazodás lesz 2022-ben a HR osztályok legnagyobb kihívása.

„Megtartani, megtartani, megtartani” – összegezte a vállalatok számára követendő stratégiát Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezetője, utalva arra, hogy nemcsak költséghatékonyabb, de a megnövekedett rekrutációs idő miatt kevésbé fájdalmas a meglévő munkaerő megtartása, mint új keresése. A szakember szerint erre a helyzetre proaktív HR-stratégiával kell rendelkezni, mert komoly versenyhátrányba kerülhet, aki csak reagálni képes az esetleges elvándorlási hullámra, magas fluktuációra. 

üzleti tervek és dolgozói elvárások: tátongó szakadék
A megkérdezett céges döntéshozók szerint a vonzó bérezés és juttatások (88%-uk mondta ezt), valamint a work-life balance (71%-uk említette) teheti leginkább vonzóvá őket a jelöltek körében. Azt is előnyösnek tartják, hogy rugalmas munkavégzési lehetőséget biztosítanak (66%) vagy kellemes munkakörülményeket (63%), de a karriert, fejlődési lehetőséget is vonzónak gondolják (61%) a tehetségek vonzásában vagy megtartásában. Tisztában vannak vele, hogy a jelöltek el tudnak máshol is helyezkedni, így a munkahely tavaly még kulcstényezőnek számító biztonságát nem tartják fő vonzerőnek, csupán 40%-uk említette.
 

Baja Sándor szerint beszédes, hogy a válaszadók egyötöde véli úgy, hogy saját cége fizetési szintje a piaci átlag alatt van, míg mindössze 10% helyezi a saját maga által kifizetett béreket az átlag fölé. Minden bizonnyal ennek is köszönhető, hogy a felmérésben részt vevő cégek 83%-a tervez fizetést emelni 2022-ben (2021-ben 70% volt ez az arány), 9% pedig egyáltalán nem tervez emelést (2021-ben 20% mondta ezt), de senki sem számolt be a fizetések tervezett csökkentéséről. 

Szignifikáns szakadék észlelhető azonban az üzleti tervek és dolgozói elvárások között. A béremelést tervező cégek közel kétharmada a hivatalos inflációt épphogy lekövető, 6-10%-kal magasabb fizetéssel vonzaná és tartaná meg a munkatársakat, a Randstad Hungary LinkedIn közvélemény-kutatása szerint viszont ezt a mértékű emelést csak a munkavállalók 37%-a találja vonzónak. A dolgozók nagyobb béremelést szeretnének, 42%-uk a 11-20%-os emelést tartaná reálisnak a saját szakterületén a jelenlegi gazdasági környezetben (sőt, egyötödük ennél is több emelést kívánna), ekkora mértékű emeléssel azonban csak a munkaadók 13%-a tervezne.

„Az attraktív juttatási csomag kialakítása azért is kulcsfontosságú, mert a magyar munkavállalók nemzetközi összehasonlításban is bérérzékenyebbek” – utalt a Randstad 2021 novemberében publikált kutatására Baja Sándor, amely során – világelsőként – a hazai megkérdezettek 84%-a nyilatkozott úgy, hogy a kompenzáció mértéke a legfontosabb szempont a tényezők között egy állásajánlat értékelésekor.

A rugalmas munkaidő a leginkább kínált jóléti juttatás 2022-ben – válaszadók 68%-a említette ezt a juttatást, emellett a legtöbben tréninget (64%), nem anyagi jutalmat/elismerést (61%) kínálnak, de egészségügyi- és wellness programokat (40%) és extra szabadnapokat (38%) is sokan alkalmaznak.

Ami a kompenzációs csomagokat illeti, a hagyományos juttatásokkal találkozunk: a legtöbb cégnél mobiltelefont, bónuszt/teljesítményen alapuló egyéni bónuszt kínálnak, de sokan fedezik az utazási költségeket vagy biztosítanak céges autót. Említést érdemel, hogy a válaszadó cégek 44%-a parkolót is biztosít, 36% étkezési támogatást, 33% egészségügyi biztosítást/rokkantbiztosítást, 21% életbiztosítást. Az otthoni költségekhez viszont kevesen járulnak hozzá, csupán 5%-uk. A Randstad Hungary a béren kívüli juttatásokról is végzett LinkedIn közvéleménykutatást, amelyből kiderült, hogy a 314 válaszadó 54%-a az egészségbiztosítást tartaná a leginkább hasznos juttatásnak a hagyományos juttatások mellett. 25%-uk szavazott a negyedévenkénti plusz egy szabadnapra, 18% a rezsi támogatásra, és csak 3 %-uk a parkolási lehetőségre.

A HR szakma és a cégvezetők talán legfontosabb feladata 2022-ben a munkavállalói igények és üzleti tervek összehangolása, hiszen a HR Trends felmérés résztvevőinek 17%-a úgy gondolja, hogy 2022-ben nagyobb lesz a fluktuáció, mint 2021-ben, 59%-uk pedig hasonló fluktuációs rátára számít, mint a tavalyi (2021-ben 6-15%-os fluktuációról számolt be a megkérdezettek 41%-a, 1-5%-osról pedig egyharmaduk). A legfőbb indok, amiért elhagyják a céget a munkavállalók, a fizetés (81%), amit a máshol kínált karrierlehetőség követ, de utóbbit feleannyian említették, mint a fizetést (41%).

a kutatásról


A „Randstad 2022 HR Trends” különböző iparágakban működő hazai vállalatok közel 400 munkatársának megkérdezésével, 2022 január-februárjában gyűjtött adatokat mutat be.
A minta összetételéről:
●    a 394 válaszadó több mint fele a HR osztályon, 35%-uk pedig az általános menedzsment területén dolgozik. 
●    a válaszadók 92%-ának van befolyása a vállalati kiválasztási folyamatokra, akár döntési, akár ajánlói szerepben.
●    az 500 főnél többet foglalkoztató szervezetek a minta 25%-át képviselik, az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek a minta 27%-át képviselik, 11%-uk 51-100 főt, 23%-uk 101-250 főt, 14%-uk 251-500 főt foglalkoztat. 
●    a leginkább képviselt ágazatok a feldolgozóipar és a kereskedelem, a pénzügy és a biztosítás, valamint az ICT, amelyek együttesen a minta körülbelül 44%-át fedik le.
A kutatás során a Randstad az Evalueserve globális piackutató és elemző céggel működik együtt (www.evalueserve.com). 

a Randstadról


A Randstad a világ legnagyobb HR-szolgáltatója, amelynek célja, hogy a világ legértékesebb HR szolgáltatójává váljon, és a lehető legtöbb embert támogasson abban, hogy kiteljesítse valódi potenciálját életútja során. A vállalatok számára magas színvonalú, sokszínű és agilis munkaerőt biztosítunk, miközben segítünk az embereknek, hogy megbecsülést nyújtó munkát kapjanak és relevánsak maradjanak a munka folyamatosan változó világában. 2021-ben több mint kétmillió embernek segítettünk megtalálni a számukra megfelelő állást, 235,000 ügyfélnek adtunk tanácsot HR-szükségleteikben, a tehetség felkutatásától a teljes munkaerő-gazdálkodásig, és több mint 450,000 embernek tartottunk képzést. Adatokat és technológiát használunk arra, hogy a megfelelő pillanatban és léptékben a megfelelő tanácsot adjuk, míg tanácsadóink 38 piacon közel 5,000 helyszínen személyes, elkötelezett emberi figyelmet biztosítanak a tehetségeknek és az ügyfeleknek. A Tech és a Touch kombinációja az, ami egyedülállóvá teszi kínálatunkat. 


A Randstadot 1960-ban alapították, székhelye a hollandiai Diemenben található. A cég 2021-ben átlagosan 39,530 vállalati alkalmazottat foglalkoztatott, és 24,6 milliárd eurós bevételt ért el. A Randstad N.V.-t a NYSE Euronext tőzsdén jegyzik.