A gyorsan sütött böllérpecsenye egy klasszikus magyar étel, amely egyszerre idézi meg a hagyományos konyha ízeit és a családi emlékeket. Eredetileg a hentesek kedvelt fogása volt, hiszen egyszerű alapanyagokból, rövid idő alatt elkészíthető, mégis tartalmas és ízletes. A szaftos tarja a magas hőfokon sütésnek köszönhetően kívül ropogós, belül omlós marad, amit a fokhagyma és a zsír íze tesz igazán különlegessé.
70 dkg tarja (4 szelet, 2–2,5 cm vastag)
kb. 2 evőkanál zsír (forró állapotban)
1 fej fokhagyma
só ízlés szerint
A siker egyik kulcsa, hogy a hús ne legyen hideg: szobahőmérsékleten állni hagyva nem hűti le a forró zsiradékot, így elkerülhető, hogy főni kezdjen. A szeleteket sózzuk, és ha szükséges, a szélükön apró bemetszést ejtünk, hogy ne kunkorodjanak fel sütés közben.
A fokhagymát nem kell megpucolni, elég csak kissé összetörni, hogy az aromája kiszabaduljon. A zsírba téve ízesíti a húst, miközben megőrzi karakteres, de nem túl harsány ízét.
A serpenyőt forrósítsuk fel, tegyük bele a zsírt, majd adjuk hozzá a fokhagymát.
Amikor már hallható a sercegés, helyezzük a tarjaszeleteket a forró zsiradékba. Fontos, hogy egyszerre legfeljebb két szeletet süssünk, különben a hús levet engedne, és párolódna.
Mindkét oldalt 2–3 percig süssük, amíg kívül szép aranybarna kérget kap, belül pedig szaftos marad. A vastagabb szeletekhez 4–5 perc is szükséges lehet oldalanként.
Villával ne szurkáljuk, hogy ne veszítse el a szaftját. Ha a széle kissé felkunkorodik, villával lenyomhatjuk.
A sütés után érdemes a húsokat 4–5 percre pihenni hagyni, alufóliával letakarva. Ettől a belsejében is szépen eloszlik a nedvesség, és még omlósabb lesz.
A böllérpecsenye legjobb friss kenyérrel fogyasztva, de nyáron paradicsommal, paprikával, uborkával, télen pedig savanyúsággal kínálhatjuk. A fokhagymás zsiradékot ne öntsük ki: kiválóan felhasználható kenyérrel tunkolva vagy más húsételekhez.
Ez az étel tökéletes választás azoknak, akik szeretik a gyors, de tartalmas sült húsokat, és nem szeretnének hosszasan a konyhában állni. Egy igazi magyar klasszikus, amelynek minden falatja a hagyományokat idézi.