2024. június 23., vasárnap
Zoltán névnapja

Hogyan számítják ma ki a magyar nyugdíjakat? Miért nem tudja ezt minden leendő nyugdíjas?

2021-11-05 09:13 | Nézettség: 23491
Nyugdíjszámítás Magyarországon! Te is leszel nyugdíjas, legalább most szánj 4 percet arra, hogy megértsd, mitől függ majd a nyugdíjad összege! A nyugdíjak kiszámításának módja törvényileg meghatározott, így bárki, aki egy kicsit is foglalkozik a témával oda tudna figyelni arra, hogy minél nagyobb összegű nyugdíja legyen. Mutatjuk!

Mitől függ a nyugdíjunk nagysága? Miért lényeges, hogy minél több szolgálati idővel rendelkezzünk? Az aktív korunkban kapott bérjövedelem hogyan kerül be a nyugdíj képletbe? Mit jelent a nyugdíjak számításakor használt un. valorizációs szorzószámok? Nézzük át lépésről lépésre a hazai nyugdíj számítás - egyáltalán nem bonyolult - matematikáját. Cikkünk végén, ha valami mégsem volt teljesen világos, egy videót is találsz, ahol szakértői magyarázatot kaphatsz.

Öregségi nyugdíj összegének kiszámítása 2023

Az öregségi nyugdíj kiszámítása a hazai jogszabályok szerint alapvetően két dologtól függ:

1. a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresettől

2. a munkában töltött évek számától, amit szolgálati időnek nevezünk

Most nézzük meg lépésről lépésre a nyugdíjszámítás menetét!

1. BRUTTÓ BÉREK ÖSSZEGYŰJTÉSE: 1988. január 1-től a nyugdíjbavonulás időpontjáig ki kell számítani minden naptári évre vonatkozóan a bruttó jövedelmet (lényeges itt a bruttó kifejezés). Ebbe főszabályként beletartozik minden olyan pénzkereset, amelyből nyugdíjjárulékot fizettünk.

(Lényeges tudni itt azt a kivételt, hogy aki 1997 előtt teljes állásban dolgozott, de mellette egy mellékállása is volt, akkor a mellékállásból származó jövedelmét nem veszik számításba a nyugdíjalapban.)

Érdemes tudni még, hogy keresetként kell figyelembe venni (azaz beszámítják a nyugdíjba) pl. az álláskeresési járadékot (más néven munkanélküli segélyt, ellátást) vagy épp a GYED-et (gyermekgondozási díjat).

2. BÉREK NETTÓSÍTÁSA: Az előző pontban összegyűjtött bruttó keresetek nettósítani kell, ami azt jelenti, hogy a bruttó jövedelemből le kell vonni az adott naptári évre vonatkozó járulékokat és az adott évi SZJA-t

(Figyelem! Ezek elég gyakran változtak, így évről évre mindig az aktuális járulékkulcsokkal és SZJA kulcsokkal kell számolni!).

Mindezek levonásával megkapjuk minden naptári évre vonatkozóan a nettó bért 1988. január 1-től a nyugdíjbavonulás időpontjáig.

3. VALORIZÁCIÓ, AZAZ A NAPTÁRI ÉVEK ÁTÉRTÉKELÉSE: A valorizáció lényege nem más, mint a pénz vásárlóértékének átértékelését. Pl. 25 évvel ezelőtt valaki 36.000 Ft-ot keresett (mikor egy kiló kenyér 30 Ft-ba került), míg ugyanez az illető a nyugdíjbavonulása pillanatában már 380.000 Ft-ot kapott (mikor egy kiló kenyér már 300 Ft).

Tehát a hoszú-hosszú évek jövedelmi adatait egy un. valorizációs táblázat (szorzótábla) segítségével számítják át mai értékre. A valorizációs szorzószámokat évente egy rendeletben közlik és teszik nyilvánossá. Ide kattintva elérhetők a valorizációs szorzószámok.

4. VALORIZÁLT (ÁTÉRTÉKELT) BÉREKKEL VALÓ SZÁMÍTÁS: a 3. lépésben valorizált béreket (1988. január 1-től a nyugdíjbavonulásig) mind-mind összeadjuk. Ezt az öszeadott, aggregált jövedelmet nevezzük "ellátási alap"-nak. 

5. SZOLGÁLATI IDŐ KISZÁMÍTÁSA ÉVES BONTÁSBAN: 1988. január 1-től a nyugdíjbavonulás napjáig minden naptári évre vonatkozóan pontosan ki kell számítani a szolgálati időt napi pontossággal (pl. a fizetés nélküli szabadság nem számít be a szolgálati időbe, így az csökkenti a szolgálati idő hosszát az adott évben). A szolgálati évekről ITT írtunk részletesen, hogy mi számít be és mi nem.

6. SZOLGÁLATI IDŐ ÖSSZESÍTÉSE: az éves bontásban kiszámolt szolgálati időket (azaz napokat) összeadjuk, így megkapjuk a teljes életpályánk során  munkában töltött összes napok számát (összes szolgálati idő).

7. AZ EGY NAPRA JUTÓ ELLÁTÁSI ALAP ÖSSZEGÉNEK KISZÁMÍTÁSA:  a korábban 4. pontban kiszámolt ellátási alap összegét elosztjuk a 6. pontban megkapott összes szolgálati idővel (napokkal), így megkapjuk az un. "egy napra jutó ellátási alapot".

8. A HAVI SZINTŰ ELLÁTÁSI ALAP KISZÁMÍTÁSA: a 7 pontban megkapott "egy napra jutó ellátási alap" összegét megszorozzuk 365-tel (ez az un. éves átlagos ellátási alap), majd ezt a kapott összeget elosztjuk 12-vel, így megkapjuk a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.

9. HAVI NYUGDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSA A SZOLGÁLATI ÉVEK SZERINTI UN. NYUGDÍJSZORZÓKKAL: 

A konkrét szolgálati évekhez tartozó nyugdíj szorzók (lásd táblázat) segítségével megállapítható a havi nyugdíj összege 2023-ban is.

Ha mégsem volt érthető a fenti nyugdíjszámítási magyarázat, az alábbi képre kattintva videós magyarázatot is találsz, érdemes megnézni.

Kép és a videó forrása: https://www.youtube.com/watch?v=a5NtlaFRoiQ