Minden kutyagazdi jól tudja, hogy az állatorvos meglátogatása a kedvenc számára nem mindig kellemes élmény. A kutyák különböző módon reagálnak a rendelőben töltött időre, és ez nagyrészt függ fajtájuktól, neveltetésüktől és személyiségüktől. Egyes kutyák hősiesen tűrik a vizsgálatot, míg mások inkább menekülnének. Nézzük, hogyan viselkednek a különböző típusú kutyák az állatorvosnál!
Vannak olyan kutyafajták, amelyek természetüknél fogva magabiztosak és kevésbé hajlamosak a félelemre. Ilyenek például a labrador retrieverek, német juhászkutyák és rottweilerek. Ezek a kutyák gyakran érdeklődve figyelik az állatorvost, néha még jutalomfalatra is számítanak a vizsgálat végén. Természetesen, ha kellemetlen beavatkozásra kerül sor, ők is lehetnek visszafogottabbak, de alapvetően nyugodtak maradnak.
A kisebb termetű kutyák, mint például a csivava, mopsz vagy bichon frisé, gyakran bizalmatlanabbak az új helyzetekkel szemben. Az állatorvosi rendelő számukra félelmetes hely lehet, ezért előfordulhat, hogy remegnek, elbújnak gazdijuk ölébe vagy próbálnak menekülni. Ezeknél a kutyáknál érdemes előzetesen megszoktatni az állatorvosi látogatásokkal, például rövid, pozitív élményként megélt látogatásokkal.
Vannak olyan kutyafajták, amelyek rendkívül érzékenyek és hangosak, ha kellemetlen helyzetbe kerülnek. IIde sorolható például a beagle, tacskó vagy a szibériai husky.. Ezek a kutyák hajlamosak hangosan tiltakozni, nyüszíteni, sőt akár sírni is, amikor úgy érzik, hogy kellemetlenség éri őket. Az állatorvosok gyakran találkoznak ezekkel az „előadásokkal”, amelyeknek a gazdik sem mindig tudják, hogy sírjanak vagy nevessenek rajtuk.
Néhány kutyafajta kifejezetten önfejű és nem szereti, ha parancsolnak neki. Ilyenek például a shiba inu, akita inu vagy egyes terrierfajták. Ezek a kutyák hajlamosak az állatorvosnál ellenállni, nem engedni a vizsgálatot, és ha lehetőségük van, megpróbálnak kiszabadulni. Az ilyen kutyák esetében a gazdiknak határozott fellépésre és előzetes tréningre van szükségük, hogy könnyebben kezelhetőek legyenek az orvosi vizsgálatok során.
Bizonyos kutyák egyszerűen lefagynak a rendelőben. Ezek a kutyák, mint például a golden retriever vagy bernáthegyi, képesek szó szerint mozdulatlanul állni vagy feküdni a félelemtől. Ők nem tiltakoznak hangosan, nem próbálnak elmenekülni, hanem inkább passzívan tűrik a vizsgálatot, miközben szemükben mélységes kétségbeesés tükröződik.
Ha a kutyánk fél vagy stresszes, érdemes néhány technikát alkalmazni a helyzet megkönnyítésére:
A kutyák különböző módon reagálnak az állatorvosi vizsgálatokra, és sok múlik a fajtán, személyiségen és előzetes tapasztalatokon. A megfelelő előkészítéssel és a pozitív megerősítéssel a legtöbb kutya képes könnyebben kezelni a helyzetet, és akár még jutalomként is felfoghatja az állatorvos látogatását. Az állatorvos számára pedig nemcsak munka, hanem néha egy valódi komédia is, amikor egy-egy különösen drámai vagy hősként viselkedő kutya kerül a vizsgálóasztalra!