2024. november 25., hétfő
Katalin névnapja
Katalin névnapja
Az egyik legrégebbi finomság! Imádjuk, de mennyire ismerjük?
Kevés olyan étel van, ami nélkül nem tudnánk élni. A bacon biztosan közéjük tartozik. Egyrészt a fantasztikus íze miatt, másrészt azért, mert nagyon sokféleképpen fel lehet használni, finomabb lesz tőle a pizza, a hamburger vagy a reggelink. Bármennyire is rajongunk érte, lemernénk fogadni, hogy tudunk a húsról néhány olyan információt, statisztikát mutatni, amivel meg tudunk döbbenteni. Következzék néhány érdekesség a baconről!
Magyarországon is többnyire az angol bacon szót használjuk, amikor a sertésszalonnára gondolunk, na de vajon honnan származik az angol bacon szó? A német „bak” szóból, ami a sertésnek a hátsó részére utalt, ahol az a hús található, amiből később a bacon lesz. Francia nyelvterületen a „bak” szó „bacco”-vá alakult, a 12. században pedig Angliában baconként kezdték el emlegetni az újdonságnak számító húst. Igaz, akkoriban a „bacoun” szót még nem kifejezetten a mai értelemben használták a baconre, a középkori Angliában a sózott húsokat illették ezzel a névvel.
A bacont jóval időszámításunk előtt „találták fel”, már Krisztus előtt 1500-ban vékonyra szeletelték és megsütötték a sertés húsának ezt a részét a kínaiak. Ázsiából a Római Birodalmon keresztül jutott Európába, ahol az angolok és a franciák is hamar megkedvelték, pár száz évvel később pedig az amerikaiak étrendjének szerves része lett. Mondhatjuk, hogy népszerűsége egyre csak nőtt, egészen az 1980-as évekig, amikor a zsíros, koleszterin dús ételeket kifejezetten károsnak tartották, és a trendi diéták legtöbbje teljes mértéken száműzte őket. A bacon népszerűsége mélyrepülésbe kezdett, melynek az egyik amerikai gyorsétterem-lánc, a Hardee’s vetett véget, amikor megalkotta első baconos hamburgerét, 1992-ben. Akkora közönség kedvenc lett, hogy hamarosan a konkurens cégek is lemásolták a sikerreceptet.
A bacon hetven százalékát a reggelink részeként fogyasztjuk el. A nap első étkezésén kívül a bacont legtöbbször szendvicsekhez, hamburgerekhez társítják, de előételekhez, tésztaételekhez is gyakorta használják. Vagyis a baconnel nehéz melle lőni, minden ételt remekül kiegészít, ahogy a prémium minőségű hústermékeiről híres Gierlinger baconjei is extra ízt visznek például a pizzákba vagy a húsos ételekbe is.
Bár a világon mindenütt népszerű a bacon, a legnagyobb rajongói talán az Egyesült Államokban vannak, ezt bizonyítja az a tény is, hogy az egyik húsforgalmazó cég által készített, 2014-es felmérés szerint a megkérdezettek hatvanöt százaléka gondolta úgy, hogy a bacon az amerikaiak nemzeti étele. Ez nem is csoda, hiszen Amerika 50 államában vannak sertésfarmok, a legnagyobbak Illinoisban, Indianaban, Ivoában és Kansasben találhatóak. Ezek a farmok körülbelül 35 ezer embernek nyújtanak főállású munkát. Egy másik kutatás pedig arra mutatott rá, hogy egy átlagos amerikai évente 8,1 kiló bacont eszik meg. Ide illik az az információ is, hogy egy malac súlyának 11%-a bacon.
És ha már ennyire szeretik a bacont, a pénzt sem sajnálják rá az amerikaiak. 2018-ban 4,9 milliárd dollárt költöttek baconre, egy évvel korábban „csak” 4,7 milliárd dollárt. Bár az összeg óriásinak tűnik, maga a bacon most sokkal olcsóbb ételnek minősül, mint száz évvel ezelőtt volt. 1919-ben egy csomag bacon 53 dollárcentbe került, míg a minimum órabér 25 cent volt. Az inflációval és a mostani amerikai átlagbérrel kalkulálva ez azt jelenti, hogy ma 86%-kal olcsóbban tudják megvenni az amerikaiak a szalonnát, mint egy évszázaddal ezelőtt.
Az már kiderült, hogy a reggelink részeként fogyasztjuk legtöbben a bacont, hála például annak, hogy az éttermek is előszeretettel tűzik étlapjukra. Amerikában a vendéglők háromnegyedének van legalább egy baconös étele az étlapján. Ha pedig otthon készítenek belőle valamit az Egyesült Államokban, a megkérdezettek 71%-a tojással eszi, 15%-uk pedig mikróban készíti el.
A vegánok sem maradnak bacon nélkül, feltalálták ugyanis az étel húsmentes változatát. Ez kókuszból készül, amit úgy fűszereznek (elképzelni sem tudjuk, hogy mivel), hogy baconízű legyen. Az olaszoknak is megvan a saját változatuk a baconre, ami kicsit zsírosabb annál, amit mi ismerünk, és pancettának hívják. Leginkább tésztaételekhez használják, például a carbonárához. Nemcsak sertésből, kacsából is készítenek bacont, ezt a változatot New Jersey-ben eszik leginkább. A kanadai bacon nem hosszúkás, hanem inkább köralakú, és kevésbé erezett, mint a miénk, Texasban pedig még csirkéből is megpróbáltak bacont csinálni.
Angliában a közösségek hentesi készítették a bacont, füstöléssel, sózással tartósították. A húst a helyi piacokon árulták, a környéken lakók vásárolták meg. Mindez körülbelül 1770-ig tartott, amikor John Harris Wiltshire-ben megnyitotta a gyárát, ahol nagyüzemi mennyiségben készítette a saját (wiltshire-i) eljárással készült baconjeit, és árulta őket az ország lakosainak.
Legalábbis részben. A bacon sütése közben a benne található aminosavak, zsírok és cukrok olvadni kezdenek, létrehozva a Maillard-reakciót, melynek végeredményeként a bacon megpirul, közben pedig olyan fenséges anyagok szabadulnak fel, melyektől megjön az étvágyunk.
Picivel több mint száz évvel ezelőtt egy furfangos párizsi hentes kitalálta, hogy megalkotja a bacon illatú parfümöt, amitől azt remélte, hogy a boltja előtt szétspiccelve, az üzletébe csábítja majd a vásárlókat. Az ötlet valószínűleg működőképes volt, legalábbis a Fargginay cég azóta is él és virul, hogy 1920-ban megörvendeztették a világot az Eau de Baconnal, amit még most is árulnak.
Bár magas zsírtartalma miatt a bacon a 20. század középső részében vesztett népszerűségéből, a ’80-as évek diétatrendjeinek köszönhetően (mint például amilyen az Atkins diéta is volt) a zsíros ételek már nem számítottak ördögtől valónak. Olyannyira nem, hogy 1992-ben az egyik amerikai gyorsétteremlánc, a Hardee’s megalkotta az első baconös hamburgerét, ami egyből közönség kedvenccé vált, ezért a konkurens cégek is gyorsan ellopták az ötletet: bacont a hamburgerbe! Később a magyarországi étteremláncok is rácsatlakoztak a trendre, a bacon mostanra nálunk is az egyik legkedveltebb hamburgerfeltét.
Természetesen ez is Amerikában található, több mint huszonötezer taggal. A „hívőknek” lényegében nem kell mást csinálniuk, mint dicsőíteni a bacont. Bár az egyháznak nincs hivatalos temploma, időről időre összejárnak a tagok, különböző helyszíneken. Ezeken a gyűléseken nemcsak a bacon iránti imádatukat beszélik meg a másikkal, több ezer dollárnyi összeget gyűjtöttek össze, amit jótékony célra ajánlottak fel.
A bacon tábor nem sokban tér el egy hagyományos nyári tábortól, kivéve, hogy kevesebb cserkész trükköt tanulhatnak meg a résztvevők, ellenben annál jobban bővíthetik az ismeretüket a bacon felhasználását illetően. A Michigani Ann Arborban megrendezett tábort minden évben megtartják, a legfontosabb program pedig a főzőkurzus, ahol szakavatott séfek árulják el, hogyan tehetőek az ételek még finomabbakká a bacon segítségével.
Az előző pontok után talán ez nem is meglepő, viszont azon már inkább elámulhatunk, hogy egy átlagos amerikai egy évben picivel több mint 8 kilogramm bacont fogyaszt el. Viszonylag könnyen összejöhet ez a mennyiség, tekintve, hogy az amerikai éttermeknek több mint hetvenöt százaléka kínál legalább egy olyan fogást, amiben bacon is van. Sőt, a hagyományos amerikai reggeli elengedhetetlen részeként is találkozhatunk a baconnel, de az amerikaiak nem riadnak meg az édes bacontől sem: a húst cupcake-ekhez is hozzáadják, juharsziruppal együtt.
Bár ezernyi praktikát lehet olvasni arról az interneten, mi a másnaposság elleni legjobb csodaszer, mi a baconre esküszünk. A benne lévő aminosavak ugyanis segítenek a fejfájást, szédülést, fülzúgást elcsendesíteni. Persze, emellett nem árt minél több vizet meginni, hogy mihamarabb túllegyünk az előző éjszaka kellemetlen utóhatásain.
