Az ókori világ hét csodáját a görög történész Herodotosz írta le i. e. 5. században.
Ezek a csodák a következők:
Gíza-i piramisok (Egyiptom): A Gíza-fennsíkon található három piramis a világ egyik legismertebb építészeti csodája. Ezek a piramisok a fáraók sírjait jelentik: a Nagy Piramis (Hufu piramisa), a Hézagónia Piramis és a Menkauré Piramis.
Zeusz-szobor (Ókori Görögország): Fidiasz görög szobrász alkotta meg Zeusz olimpiai isten hatalmas arany- és elefántcsont szobrát. A szobor a Zeusz-templomban, Olimpiában állt.
Artémiész-templom (Éfeszosz, Törökország): A görög istennő, Artémiész tiszteletére épült templom az ókori világ egyik leghíresebb temploma volt. Az épület magassága és eleganciája kiemelkedő volt az ókori görög építészetben.
Maussoleion (Halicarnasszosz, Törökország): A Halikarnasszoszi Mauszóleion a síremléke volt Mauszólosz káriai hercegnek, és az egyik legjelentősebb síremlék az ókorban. A kifejezés "mauzsoléum" a nevéből ered.
Rodhoszi kolosszus (Rodosz, Görögország): A Rodoszi kolosszus egy hatalmas bronzszobor volt, amely a Rodoszi város bejáratánál állt. A hagyomány szerint a kolosszus a naplementétől a napfelkeltéig terjedő időszakban állt, de az históriák sokszoros túlzásokat tartalmaznak.
Nimród falai (Babilon, Irak): A Nimród falai a város legrégebbi és leghíresebb része volt. A falak hatalmas méreteikkel és impozáns kialakításukkal kiemelkedtek az ókori világ építészeti alkotásai közül.
Főzó-szobor (Ólimpia, Görögország): A Főzó-szobor az ókori görög mesterség csúcsát képviselte. A műalkotás egy görög bajnokot, Polykelet ábrázolt, aki az olimpiai játékokon diadalmaskodott.
Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb ezen csodák közül mára elveszett vagy megsemmisült, és az is bizonyos, hogy Herodotosz leírásai nem mindig voltak teljesen pontosak vagy elfogulatlanok.