A kormány a CSOK (családi otthonteremtő kedvezmény) és a Babaváró hitel szabályainak szigorításával azt jelenti, hogy kevesebb pénzt kapnak a városi családok a támogatásokból.
A jelenlegi tervek szerint 2024-től csak az 5 ezernél kevesebb lakossal rendelkező kisebb városokban lesz elérhető a CSOK és a falusi CSOK. A Babaváró hitelnél is szigorítás történik: jövőre a maximálisan felvehető összeg 11 millió forintra nő, de csak olyan párok igényelhetik, ahol a feleség nem idősebb 30 évesnél. A szakértők szerint ez azt jelenti, hogy egy városi család számára összességében 13,7-38,1 millió forinttal drágább lesz egy 50 millió forint értékű lakás hitelfelvétele.
Az, hogy a városi családok számára 2024-től nem lesz elérhető a vissza nem térítendő CSOK támogatás, jelentős pénzügyi veszteséggel jár számukra.
Elveszítik a támogatási összeget, amely 600 ezer forint és 2,75 millió forint között lehet használt lakás vásárlása esetén, illetve 600 ezer és 10 millió forint között új építésű ingatlan vásárlása esetén. Emellett számos pénzügyi kedvezményt is elveszítenek, amelyek a CSOK támogatással járnak.
A CSOK igénybevételével vásárolt lakások esetében nem kell vagyonátruházási illetéket fizetni, ami egy 50 millió forintos lakásnál 2 millió forintot jelent. Az újépítésű lakások esetében az 5 százalékos lakásáfa is visszaigényelhető, ami a példában szereplő 50 millió forintos lakásnál 2,38 millió forint megtakarítást eredményez. A városban élő családoknak tehát ezek a kedvezmények is elvesznek a szigorítások következtében.
A városi családokat különösen rosszul érinti a CSOK támogatással járó kedvezményes hitel eltűnése is. A legfeljebb 3%-os fix kamat sokkal kedvezőbb, mint a piaci kamatok, amelyek jelenleg 8,5-10,5% között vannak a bankoktól függően. Például egy 15 millió forintos hitelösszeg esetén, 2 gyerekkel 10 millió forint, 3 vagy több gyerekkel pedig 15 millió forint összegű támogatott hitel igényelhető. A különbség a CSOK hitel és a piaci lakáshitel havi törlesztője között körülbelül 50 ezer forint, ami 20 év alatt közel 12 millió forint plusz költséget jelent a családnak.
Ha valaki eredetileg Babavárót is igényelt volna a lakás vásárlásához, de ezt 2024-től nem teheti meg, akkor azt piaci hitelből kell pótolnia.
Ez jelentős többletkiadást jelenthet, mivel a Babaváró az első öt évben kamatmentes, és ha az idő alatt legalább egy gyerek születik, akkor az egész futamidő alatt kamatmentes marad. Ezzel szemben egy 10 millió forintos lakáshitel havonta körülbelül 47 ezer forinttal magasabb törlesztőrészletet jelent, ami 20 év alatt több mint 11 millió forint plusz költséget eredményez. Tehát összességében ennyivel többet kell fizetni csak azért, mert nem sikerült Babaváró hitelt igénybe venni, és helyette piaci konstrukciót kellett választani.
Az összesített veszteség akár 38 millió forint is lehet
Az előzőek alapján látható, hogy a CSOK támogatás megszüntetése jelentős anyagi terhet jelent a városokban élők számára, mivel a támogatással járó egyéb kedvezmények is elvesznek. Ennek következtében a gyerekszámtól és az ingatlan típusától (használt vagy újépítésű) függően egy 50 millió forint értékű lakás hitelfelvétele 20 év alatt akár 2,6-26,8 millió forinttal is drágulhat.
Ha a család eredetileg Babavárót is igényelt volna, akkor a teljes költségnövekedés akár 13,7-38,1 millió forint is lehet.
Sokak számára problémát jelenthet az önerő előteremtése is
A legnagyobb kihívást a lakásvásárlók számára az jelenti, hogy kellő mértékű önerővel rendelkezzenek a lakáshitel igényléséhez, mivel a bankok legfeljebb a becsült ingatlan értékének 80 százalékát hitelezhetik. Tehát egy 50 millió forint értékű lakás vásárlásához legalább 10 millió forint önerőre van szükség, de a bankok akár ennél nagyobb összeget is kérhetnek.
A jelenleg érvényben lévő CSOK támogatást, amit a meglévő gyerekkel igényeltek, az bankok önerőként veszik figyelembe. Azonban 2024 januártól ez már nem lesz lehetőség azok számára, akik nem jogosultak a CSOK-ra. Ez azt jelenti, hogy a gyerekszámtól és az ingatlan típusától függően (használt vagy újépítésű) 0,6-10 millió forint plusz önerőt kell előteremteniük ezeknek a vásárlóknak.
Ez azt jelenti, hogy a városokban élők számára a lakásvásárlás egyre nehezebbé válik, mivel a kormányzati támogatások csökkentése és a kedvezményes hitel lehetőségének megszűnése miatt magasabb összeget kell önerőként előteremteniük. Emellett a törlesztőrészletek is magasabbak lehetnek a piaci konstrukciók esetén, ami hosszú távon jelentős többletköltséget eredményezhet a családok számára.
Összességében elmondható, hogy a kormányzati intézkedések változása jelentős anyagi terhet ró a városi családokra, akiknek több millió forint pluszköltséget kell viselniük a lakásvásárlás során. Ez megnehezítheti az otthonteremtést és befolyásolhatja a családok anyagi stabilitását és jövőbeli terveit.