Az iskolai tananyag sok fontos információt tartalmaz, de vannak olyan érdekességek, amelyekről keveset hallunk, pedig fontos képet adhatnak arról, hogyan áll Magyarország Európában. Ebben a cikkben néhány ilyen témát mutatunk be, amelyeket az iskolákban nem tanítanak, de érdemes róluk tudni.
A születéskor várható élettartam egy fontos mutatója egy ország egészségi állapotának és életszínvonalának. 2024-re az előrejelzések szerint Európában a legmagasabb várható élettartam Spanyolországban és Svájcban lesz, ahol a nők akár 86-87 évig is élhetnek. Magyarországon ezzel szemben a várható élettartam alacsonyabb, a férfiak esetében 72-74 év körül, míg a nők esetében 78-80 évre tehető. Ez az érték az európai átlag alatt van, ami arra utal, hogy Magyarországon még mindig komoly kihívások vannak az egészségügyi rendszer és az életminőség terén.
Európa számos országában nagy hagyománya van a sörfogyasztásnak. Csehország évek óta vezeti a listát, ahol évente egy főre több mint 140 liter sör jut. Magyarországon az egy főre jutó éves sörfogyasztás ennél lényegesen alacsonyabb, körülbelül 70-75 liter. Ez a középmezőnybe helyezi Magyarországot, ahol a sörfogyasztás népszerű, de nem éri el a legnagyobb sörfogyasztó nemzetek szintjét.
Az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának egyik mérőszáma, hogy hány rab jut 100 ezer lakosra. Európában Oroszország és Törökország a legmagasabb ebben a mutatóban, míg Nyugat-Európában jellemzően alacsonyabbak ezek az arányok. Magyarországon 100 ezer lakosra körülbelül 170-180 rab jut, ami viszonylag magas arányt jelent az európai átlaghoz képest. Ez arra utalhat, hogy Magyarországon szigorúbb a büntetőjogi rendszer, vagy hogy az országban nagyobb a bűncselekmények aránya.
A felnőtt gyerekek szüleikkel való együttélése számos okból történhet, beleértve a gazdasági nehézségeket, a lakásárakat vagy a kulturális szokásokat. Európában Olaszország és Spanyolország vezetik a listát, ahol a 25-34 évesek több mint fele még mindig a szüleivel él. Magyarországon ez az arány szintén magas, a fiatal felnőttek körülbelül 40-45%-a él még a szülői házban. Ez az érték szintén az európai átlag fölött van, ami azt jelzi, hogy Magyarországon is nehézségekkel küzdenek a fiatalok a független élet megkezdésében.
Az oktatási rendszer egyik fontos mutatója az osztálylétszám. Európában Finnországban és Észtországban a legkisebbek az osztálylétszámok, ahol egy osztályban átlagosan 15-20 diák van. Magyarországon az általános iskolai osztályok létszáma ennél nagyobb, átlagosan 22-24 diák jut egy tanárra. Ez az európai átlag körüli érték, de sokan úgy vélik, hogy a kisebb osztálylétszámok hatékonyabb oktatást eredményeznének.
A dohányzás a közegészségügy egyik legnagyobb kihívása. Európában Bulgária és Görögország azok az országok, ahol a legmagasabb a dohányzók aránya. Magyarországon a 15 évesnél idősebb férfiak körében a dohányzás elterjedtsége szintén magas, körülbelül 30-32% körüli, ami az európai átlag fölött van. Ez komoly egészségügyi problémát jelent, és a dohányzás visszaszorítását célzó intézkedések fontosságára hívja fel a figyelmet.
Az említett statisztikák rávilágítanak arra, hogy Magyarország számos területen kihívásokkal küzd, de ugyanakkor megmutatják azt is, hogy milyen területeken kell javulást elérni a jobb életminőség és egészségügyi mutatók érdekében. Az ilyen adatok ismerete segíthet abban, hogy jobban megértsük, hogyan áll Magyarország Európában, és milyen irányba kellene haladnunk a jövőben.