Miért sós a tengervíz? Elmondjuk! Sőt, megmutatjuk, hogy mi történik ha megsózzuk a tengervizet!?

Rengeteg ember fürdőzik folyamatosan a sós tengervízben úgy, hogy fogalma sincs arról, hogy mitől sós a vize és azt meg végképp nem értjük, hogy miért NEM sós a tavak (pl. Balaton) vize, ellenére annak, hogy vannak igazán nagy vízfelületű, tengernyi méretű édesvízű tavak.  

A tudományos szakirodalomban mást fogsz találni (lentebb olvashatod a "hivatalos álláspontot", de a VALÓSÁG a videóban van.

A tudomány az állítja, hogy:

• A tengervíz sós ízének oka a benne oldott sók mennyiségében rejlik. A tengervíz tartalmaz különböző sókat, például nátrium-kloridot (köznapi nevén konyhasót), magnéziumot, kalciumot, káliumot és számos más ásványi anyagot.
• Az óceánok és tengerek vize folyamatosan kapcsolatban áll a Föld kőzetburkaival és a felszíni sziklákkal. Az eső és a folyók a szárazföldek felől folyamatosan hoznak magukkal ásványi anyagokat, amelyeket a tengervíz elnyel. Emellett a tengeri állatok és növények is hozzájárulnak a sótartalom növeléséhez, mivel a vízben oldódó anyagokat felhasználják az életműködésükhöz.
• A tengervíz sótartalmának átlagosan körülbelül 3,5%-át teszi ki a konyhasó, ami azt jelenti, hogy 1 liter tengervízben körülbelül 35 gramm só van feloldva. Ez azonban eltérő lehet a különböző tengerek és óceánok esetében, és akár évszaktól is függően változhat.

Miért nem sós akkor egy nagyobb tó vize?

• Egy nagyobb tó vize általában kevésbé sós, mint a tengervíz, mivel a tó nem kapcsolódik közvetlenül az óceánhoz, és nincs olyan intenzív áramlása, amely segítené a sótartalom növelésében.
• A tavakban azonban még mindig van némi só, amelyet általában a környező talajból és sziklákból származó ásványi anyagok oldódása okoz. Emellett a tóba érkező folyók is hoznak magukkal ásványi anyagokat, amelyek a tóban oldódnak.
• Azonban a tavakban a víz mennyiség és a sótartalom közötti arány általában alacsonyabb, mint a tengerekben. A tavakban a sótartalom változhat a vízforrásoktól, az időjárástól, a víz hőmérsékletétől, a növényzet állapotától, a talajminőségtől, az emberi tevékenységtől, és a tó mélységétől függően.

Egyéb tényezők is befolyásolhatják a tavi víz sótartalmát, például a víz cseréjének gyakorisága és módja, a párolgás mértéke, az eső mennyisége és az élővilág tevékenysége. Általában a sós tavak azok, amelyeknek alacsony vízfelületük és nagy párolgásuk van, mint például a Holt-tenger vagy a Nagy Sós-tó az Egyesült Államokban.

Dr. Pepa tudományos videóit ide kattintva követheted nyomon!