2025. november 6., csütörtök
Lénárd névnapja
Lénárd névnapja
Az internetes csalások célja mindig ugyanaz: adatokat (például bankkártyaszámot) vagy pénzt kicsalni. Ebben a rövid, mégis szakmai útmutatóban egyszerűen elmagyarázom, mire figyelj, hogyan ismerd fel a trükköket, és mit tegyél, ha gyanús üzenetet kapsz. Az idegen kifejezéseket zárójelben, hétköznapi nyelven is leírom.
Olyan üzenet, hirdetés vagy weboldal, amely hivatalosnak látszik, de nem az. Gyakori helyek: apróhirdetési oldalak (piacterek), kamu e-mailek „banktól”, „postától”, csomagküldést ígérő linkek.
Sürgetés: „Fizess azonnal!”, „Kattints most!” – a csalók időnyomást keltenek.
Gyanús feladó: a feladó e-mail címe furcsa vagy elütéses (például „posta-hu.com”).
Hibás magyar: ékezetek hiánya, gépi fordítás, kusza mondatok.
Ismeretlen link: kattintás előtt mutass rá az egérrel – ha a cím hosszú, krix-kraxos, ne nyisd meg.
Adatkérés e-mailben: bankkártya- vagy belépési adatot valódi cég nem kér e-mailben.
Apró tartozás trükk: „524 Ft vám/kezelési díj” – cél a kártyaadat megszerzése.
Túl szép ígéret: „1,5 millió euró nyeremény” – ha túl jó, hogy igaz legyen, nem igaz.
Hivatalosnak látszó logó: a logót bárki beillesztheti – nem bizonyíték a hitelességre.
Futáros fizetési oldal: ha piactéren adsz-veszel, mindig a saját felületen intézd, ne külső linken.
Csak e-mail címet kérnek: ha kiadod, jön a rengeteg spam és újabb adathalász próbálkozás.
Ne kattints a linkre, ne tölts le csatolmányt.
Lépj be külön (külön megnyitott böngészőben) a cég hivatalos oldalára vagy alkalmazásába, és ott ellenőrizd, van-e teendő.
Kérdezz rá telefonon a szolgáltatónál a saját ügyfélszolgálati számán (ne az e-mailben kapotton).
Jelentsd a gyanús üzenetet a szolgáltatónak vagy a piactérnek.
Azonnal jelszót cserélsz az érintett fiókokban.
Bekapcsolod a kétlépcsős azonosítást (lásd lent).
Értesíted a bankot, ha megadtad a kártyaadatokat – kérj letiltást/új kártyát.
Vírusellenőrzést futtatsz a gépen/telefonon, frissíted a rendszert.
Adathalászat (phishing): becsapós üzenet, amellyel adatokat akarnak kicsalni.
Webcím (domain): a honlap „neve” a böngészőben (például „valodi-ceg.hu”). Ha furcsa vagy hosszú, gyanús.
HTTPS: a webcím elején látható „https” és lakat. Titkosítás, de nem garancia arra, hogy a cég valódi.
Kétlépcsős azonosítás (2FA): belépéskor a jelszó mellé még egy kódot is kér a rendszer (például SMS-ben vagy alkalmazásból). Sokkal biztonságosabb.
Spam: kéretlen reklám vagy átverős levél. Ne válaszolj, inkább töröld.
Piactér: olyan apróhirdetési oldal, ahol magánszemélyek adnak-vesznek. A fizetést mindig a hivatalos felületen intézd.
Erős, eltérő jelszavak minden fontos fiókhoz.
Kétlépcsős azonosítás mindenhol, ahol lehet.
Rendszeres frissítés: telefon, számítógép, vírusvédelem.
Óvatosság a linkekkel: gyanú esetén inkább töröld az üzenetet.
Pénz és adatok: e-mailben vagy üzenetben soha ne add meg.
A csalók siettetnek, adatot kérnek, furcsa címről írnak, és kattintásra akarnak rávenni. Ha ezek közül bármi gyanús, ne kattints, ellenőrizd külön a hivatalos oldalon, és használd a kétlépcsős azonosítást. Így egyszerre óvod a pénzedet és az adataidat, és nagy eséllyel elkerülöd az internetes átveréseket.
