2024. november 25., hétfő
Katalin névnapja
Katalin névnapja
A látogatók a tárlat megtekintése során kipróbálhatják magukat bankárként, tervezhetnek bankjegyet
a saját arcképükkel, az igazán elszántak pedig egy aranytömböt is megemelhetnek. Az egyik
legizgalmasabb része a kiállításnak egy makett, amelyen a Szabadság téri Székház is megelevenedik a
hologramos technológiával. Az Elnöki-szobát az iroda életnagyságú ajtaja szimbolizálja, amely
kulcslyukán keresztül a jegybank múltjába és jelenébe pillanthatunk be.
2018 óta tart a Sándy Gyula által tervezett, 1926-ban átadott Postapalota rekonstrukciója. Az
eklektikus-szecessziós stílusban épült, Buda Palotának is nevezett ingatlan eredetileg a Magyar Királyi
Posta igazgatóságaként funkcionált, a második világháború idején Buda ostroma alatt azonban komoly
károk érték. Mivel a sérülések a szerkezetet szerencsére nem érintették, felújítás után továbbra is a
posta használatában maradt az épületet, egészen a 2000-es évekig. Ezt követően 2016-ig üresen állt,
amíg először a jegybanki alapítványok vagyonkezelőjéhez, majd az MNB-Ingatlan Kft. tulajdonába
került és így megkezdődhetett a régóta esedékes értékmentő rekonstrukció. A Sándy Gyula terveit
hűen követő felújítások mára már nagyrészt be is fejeződtek, amelynek köszönhetően az ország első
irodaháza mind küllemét illetően, mind belső terei tekintetében visszanyerte jellegzetes stílusjegyei
adta fényét.
Az épület alsó szintjein kap helyet az EMMI Közgyűjteményi Főosztály közbenjárása által a napokban
szakmúzeummá minősített Pénzmúzeum. A jegybank törvényileg meghatározott feladatkörének
részét képezi a lakosság pénzügyi edukációja, amelynek újabb fontos eleme lesz az interaktív
látogatóközpont, ahol gazdasági folyamatokkal, fogalmakkal, és pénztörténeti érdekességekkel
ismerkedhetnek meg játékos módon a látogatók. Az MNB Szabadság téri székházának felújítási
munkálataival egyidejűleg, 2021-ben az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és
fogyasztóvédelemért felelős alelnöksége is az épületegyüttesbe költözött, amely így új nevet kapott:
Magyar Nemzeti Bank Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum
A múzeum élménytere a legmodernebb múzeumpedagógiai és digitális technológiákkal felszerelve
várja az érdeklődőket. A koncepció tervezése során számos ország központi bankjainak hasonló
létesítményeit tanulmányozták annak érdekében, hogy a szórakozás és edukáció funkciók közötti
egyensúlyt a legkülönlegesebb formában megvalósító intézmény nyithassa meg kapuit. A
Pénzmúzeum megalkotásánál kiemelten fontos szempont volt, hogy ne egy idővonal múzeum legyen,
hanem izgalmas csomópontokon keresztül mutassa be a pénzügyi szektor különleges világát, ezért az
állandó kiállítás a pénz 5 funkciója köré szerveződik.
A múzeumban elérhetőek lesznek diákok számára múzeumpedagógiai foglalkozások is, amelyek a
Pénziránytű Alapítvánnyal együttműködve valósulnak meg. A legkisebbek számára foglalkoztató
füzettel, mesekönyvekkel is készülnek, hogy játékosan megalapozzák a későbbi pénzügyi ismereteket.
A Pénzmúzeum és Látogatóközpontban az interaktív játékok és az innovatív digitális megjelenítések
mellett kis robotok is segítik a tájékozódást. Egyiküket Monetának hívják, a továbbiak nevéről pedig a
Pénzmúzeum Facebook oldalán szavazhatnak a követők. Ugyanitt nyilvános konzultációt hirdetett az
MNB a 2023. évi emlékérme-kibocsátási programjának tematikáiról, amelynek keretében 10 lehetőség
sorba rendezésével befolyásolhatjuk, milyen emlékezetességet jelenítsen meg a 2023-as év
emlékérméje.
A múzeum megújuló honlapján a kiállítás anyagain túlmutató ismeretekre is szert tehet az érdeklődő:
izgalmas kvízeken, versenyeken vehet részt és további érdekes tartalmakat böngészhet. A Pénziránytű
Alapítvánnyal együttműködve már fél éve zajlik a Forint Hősök Tere online pénzügyi kvízverseny, a
Pénzmúzeum.hu-n pedig a „Dénártól a forintig” cikksorozatban a hazai pénzek elnevezésének
eredeteit ismerhetik meg az olvasók.
A tudásközpontként funkcionáló múzeum különlegességét fokozza, hogy a kiállítás keretében
megtekinthető válik az MNB numizmatikai gyűjteménye. Az 1924-ben megalapított jegybank
törvényileg előírt kötelessége, hogy a kibocsátott érméknek és bankjegyeknek nemesfém fedezettel
kell rendelkezniük. Ezt a fedezetet a kezdetekben az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásánál
megkapott nemesfém-vagyon, az MNB alkalmazottai által a háború idején megmentett aranytartalék,
illetve a forgalomból már kivont arany- és ezüstpénzek jelentették. Az első évtizedekben a gyűjtemény
magánemberek felajánlásaiból gazdagodott, tervezett gyűjtés a II. világháborút követően indult. Mára
a gyűjtemény közel hatvanezer darabból áll, amely így a Magyar Nemzeti Múzeum után hazánk
második legnagyobb éremgyűjteményét képezi. Találhatunk köztük osztrák kibocsátású bankjegyeket,
erdélyi pénzérméket, és az első önálló magyar papírpénzt, a Kossuth-bankót is.
A Magyart Nemzeti Bank Aranyvonatának története a jegybank és hazánk számára is példaértékű, bár
sokáig elfeledett volt. A második világháború alatt, 1945-ben az MNB dolgozói életük kockáztatásával
menekítették ki az ország aranytartalékát Ausztria felé tartó vonatokon. A 2030 banktisztviselő és
családtagjaik a Magyar Nemzeti Bank harminc tonna aranykészletét, nagy összegű devizatartalékát,
valamint Mátyás király Corvináit és a méteretalon platinarúdját menekítette nyugatra. A jegybank a
történetnek több módon is emléket állít, részben a Robogás című köztéri szoborral. Szőke Gábor Miklós
nemzetközi szinten is elismert szobrászművész alkotása az aranyvonat történetén túl, magát a mozgást
kívánta megragadni, absztrahált eszközökkel. Így született meg a mozdony ötlete, amely az első ipari
forradalom óta a progresszió motívuma a művészetben. A rozsdamentes acélból készült arany színű,
elcsúsztatott aranyrúd mozdulatfázisokat jelenít meg. A szobor címe így lett: Robogás. A mintegy 7000
db elcsúsztatott „aranyrúd” a térben, 13 méter hosszú és 13 tonnás dinamikus plasztikát alkot,
amelynek megvalósításán a művész csapatával együtt két éven át dolgozott.
