2024. október 15., kedd
Teréz névnapja
Teréz névnapja
Sok a film és sorozatrajongó a Pécsiközgázon, és örülnek, ha akad egy-egy olyan széria, amelyet csaknem mindenki ismer, beszél róla, mert így könnyebben megfoghatóvá és emészthetővé válik az elmélet. Putzer Petra mellett Csapi Vivien és Sipos Norbert is sokszor összekapcsolja a tananyagot a filmekkel, sorozatokkal. Igyekeznek úgy megvalósítani ezeket az alkalmakat, hogy a spoilerezést elkerüljék, de a hallgatók mégis kedvet kapjanak az adott műhöz, és később akár be is építhessék az élményeiket saját prezentációikba.
Putzer Petra egyik személyes kedvence, ha a sorozatok és a marketing összekapcsolásáról van szó, az Agymenők azon epizódja, amikor Penny-virágot (kézzel készített, virágos hajdíszt) gyártanak a szereplők:
„Sokszor hallani arról, hogy milyen fontos a stratégia, mások pedig a cselekvésben hisznek, amit nevezhetünk taktikának is. Mind a kettő fontos, és erre például az Agymenők sorozat Penny-virág része remekül rávilágít. Pennynek van egy jónak tűnő ötlete, de csak azt látja, hogy ebből meg akar gazdagodni, a hogyan már nem foglalkoztatja, nem gondolja végig, mi kell ahhoz, hogy sikeres is legyen, melyek a hosszú távú célok és lehetőségek. Vagyis a stratégia igenis kell. Ugyanez az epizód pedig megtanítja azt is, hogy mennyire más a kkv vagy startup marketing, mint a nagyvállalati marketing, hiszen, ami egy Amazonnál működik, az a Penny virág businesst romba is dönti.”
Másik kiemelt példájuk pedig a Netflix Squid Game sorozata, amely sokkal több mint véres öldöklés 6 felvonásban. Sipos Norbert kedvenc menedzsmentes vonatkozása ebben a sorozatban az a rész, amikor a kötélhúzás kimenetelétől függ a játékosok élete:
„Itt egy olyan csapatba került a főszereplő, ahol ránézésre teljesen esélytelenül indulnak, hiszen ott van az öregember, illetve a fiatal nők is. Az általános hiedelem, hogy egy csak férfiakból álló csapat könnyedén legyőzné őket. Itt jön elő a csapat vs. csoport kérdése, hiszen a csapatban egymásra számíthatnak a tagok, építenek a másik tudására, kompetenciájára, elfogadják az ötleteket, még ha nem is a főnöktől jönnek. Az öregember kezd el mesélni, hogyan nyertek gyerekkorukban jóval erősebb csoport ellen. Kell egy stratégia, kell egy taktika, kell egy vezető. Előre menjen a vezető, hátulra a legerősebb, és felváltva álljanak a kötél két oldalára. Amikor elkezdődik a kötélhúzás, csak ki kell tartani teljes testtel, és hagyni, hogy a másik csoport elbizonytalanodjon magában.
Csapi Vivien pedig úgy vélekedik, hogy a pénz alapvetően az élet minden területét áthatja, nincs olyan kérdés, amely kapcsán ne kerülnének elő pénzügyi kérdések:
„Egy pénzügyi párhuzamot könnyen találunk, ha az egyének céljait nézzük (profit, értékteremtés). Ehhez olyan filmeket hozunk általában, amelyek a pénz, a profit hajszolásáról szólnak: A Wall Street farkasa, Big Short, Margin Call. Vannak még egyéb olyan filmek, sorozatok is, amelyek nem konkrétan erről szólnak, mégis megjelenik bennük, ilyen például az Agymenők Penny-virág epizódja, a Weasly ikrek révbeérő vállalkozása a Harry Potterben, vagy akár a Squid Game-ben megjelenő pénzhajhászat. De ott a „mibe fektessünk” kérdés a klasszikus lehetőségekkel és az egzotikusabb, trendibb alternatívákkal: ingatlan, értékpapír, kriptoeszközök stb. És a szokásos kérdések: Mennyit ér? Mennyit adjak érte? Mennyit kérhetek érte? Mennyit ér egy ingatlan? Mennyit ér egy értékpapír? Mennyit ér egy projekt? Mennyit ér egy munkavállaló? Mennyit ér egy márka, egy könyv? Az értékelés az, amelynél én általában beviszem a filmes hasonlatokat. Amikor J.K. Rowling könyvének jogait megszerezte a Universal Studios, akkor a könyvet, a szellemi terméket magát kellett a benne rejlő összes, akkor még ismeretlen lehetőséggel, az azt övező kockázatokkal és lehetőségekkel együtt beárazni. Hogyan tudunk még több értéket, még több bevételt kiszedni egy lehetőségből? Hogyan tudunk növekedési lehetőségeket hozzákötni, amelyek még több értéket teremtenek, és mennyit?”
