2022. június 25., szombat
Vilmos névnapja

Rákositól Kádárig: szocreál képzőművészetet mutat be egy új kiállítás Budapesten

2022-06-13 12:37 | Nézettség: 32
Egy éves kutatómunka áll a hamarosan nyitó „Szocreál képzőművészet a Rákosi-Kádár korszakban” című kiállítás különleges gyűjtése mögött. A szocreál festmények eltűntek a mindennapokból, kevés alkotás bukkan fel aukciókon vagy régiség piacokon, de feltehetőleg sok van még belőlük vidéken magánembereknél, gyűjtőknél, hivatalokban, vagy pincében, padláson láthatatlan módon. A Gaál Imre Galéria június 15-én nyíló tárlata ezeket a ritkaságokat vonultatja fel.

A kiállítás minden korosztálynak ajánlott!

Kép és a videó forrása: https://www.youtube.com/watch?v=9yT6yJl7T3o

Nem gondolunk rá, de sok helyen találkozhatunk még szocreál festészettel, szobrokkal pályaudvarokon, köztereken Székesfehérvártól Karcagon át, Budapesttől Dunaújvárosig, Mezőkövesdig. Elvétve még hivatalokban is találkozhatunk szocreál festményekkel. Barabás Géza festménykereskedő-szakértő egy éves kutatómunkát fordított arra, hogy megtalálja a szocreál képzőművészet elfeledett ritkaságait. Betekintett a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria képnyilvántartásába és raktáraiba, de gyűjtőknél, kereskedőknél és régiségpiacokon is keresgélt.

„A kutatómunka kötelező velejárója, hogy a témával kapcsolatos eddig megjelent könyvek egy részét megnéztem és elolvastam. Az interneten fellehető néhány dokumentumfilm, interjúk szintén segítettek a téma mélyebb megismerésében. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem interneten hozzáférhető előadásai, Kun Miklós Széchenyi-díjas történész hatalmas tudásanyaga sok segítséget nyújtottak a korszak politikai eseményeinek elmélyültebb megismerésében.

Az ARCANUM digitális tudománytár archívumában a korszak újságjai visszakereshetőek, cikkei elolvashatóak, a korabeli Filmhíradók megnézhetőek. Ezek mind hasznos segítséget, információt nyújtottak a keresésben és a könyvem megírásában. A leghasznosabb segítség a budapesti Ecseri Régiségpiacon és a vidéki régiség piacokon való képkeresés volt” - mondta Barabás Géza festményszakértő, a kiállítás kurátora.

Teljes ismeretlenségből a tudás felé

A kiállítás megszervezése arra ösztönözte a festménykereskedőt, hogy egy könyvet is kiadjon a témáról, aminek a címe megegyezik a kiállítás címével. A könyvben 98 festmény, 12 rézkarc, 7 korhű zászló kerül bemutatásra, 96 oldalon keresztül. A kiállításon 55 festmény, közte a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában lévő 9 nagyméretű, impozáns, kimagasló kvalitású festménye tekinthető meg.

„Sok kedvenc képem van a kiállított művek között, de ha feltétlenül szükséges kiemelnem néhány festményt akkor a címlapra került Moldován István 1959-ben készült festményét: "Köztulajdonba vett műkincsek", Breznay József nagyméretű alkotását: "Faluszínház" címmel, Udvary Dezső: "A Lánchíd újjáépítése", Udvary Pál: "Épül a város", Istókovics Kálmán: "Cséplés", Fenyő Andor Endre: "Tavaszi munkák Badacsonyban", Rozs János kettő darab nagyméretű festményét, "Építkezés", és "Hajó építők", Glatz Oszkár: "Lányok népviseletben", Veres Géza: "Békegalambot hímző lány", Klímó István: Matyó lány ünnepi ruhában, Ördögh László: Balatoni nyaralók, valamint egy Ismeretlen festő: "Falusi iskola" festményét említeném meg.

Ez utóbbi teljesen ismeretlen volt idáig a nagyközönség előtt, de a kép bájossága, kedvessége okán bizonyára a kiállítás egyik kedvenc darabja lesz, különösségét pedig tovább fokozza, hogy a kép a puritán faléc kereten folytatódik tovább.” – árulta el Barabás Géza a kiállítás kurátora.

A kiállítás minden korosztálynak ajánlott

A festmények becsült értéke eltörpül a muzeális értékétől, egyediségüket nem lehet forintban mérni. A kiváló kvalitású, korhű, gondosan összeválogatott művek ismeretterjesztő módon történelmi visszatekintést, egyben értékes kulturális szórakozást nyújtanak az érdeklődőknek. A tárlat minden korosztálynak ajánlott.

„Mint mindenből, ebből a kiállításból is tanulhatunk. Egyrészt a II. világháború utáni történelmünkről vajmi keveset tudnak a magyar fiatalok, az 1945-1990 közötti politikai időszakról, amelyben szüleink, nagyszüleink éltek, másrészt pedig a „realizmus”, mint művészeti kifejezés mintha elfeledett, mellőzött, „értéktelennek nyilvánított” lenne manapság. Szeretném, ha a magyar fiatalok a „Szocreál képzőművészet a Rákosi-Kádár korszakban” c. kiállítás megtekintésével és a hozzá kapcsolódó könyv elolvasásával, a képek megtekintésével teljesebb képet kapnának a szüleik, nagyszüleik koráról, életéről és egyben a korszakban uralkodó festészeti irányzatról” – tette hozzá a kiállítás kurátora, aki szerint a festmények beszédesek, és ezt szó szerint lehet érteni.

„A festmények beszélgetnek velünk, ha van rá fogadó készségünk. Elmondják, hogy milyen korban születtek, hogyan éltek a kor emberei, milyen mesterségbeli tudása, munkakedve, érzelem világa, gondolatai voltak az alkotónak, milyen emberek, munkások kerültek megörökítésre, milyen tulajdonosaik voltak a képeknek.”

A kiállítás alkalmához készült egy képekkel gazdagon illusztrált könyv is, amit 4 szakértő írás is gazdagít. A „Szocreál képzőművészet a Rákosi-Kádár korszakban” című könyvből – magánkiadás útján - csak 100 darab számozott példány készült, így aki szeretné megvásárolni, érdemes sietni a kiállításra.

A kiállítás megtekintése INGYENES !