2024. május 20., hétfő
Bernát, Felícia névnapja

Tényleg megeszi a pockot a harcsa? | Horgászvideók

2023-10-20 23:52 | Nézettség: 946
Persze, hogy megeszi, miért, ne enné meg? Szokatlan mozgású fehérjeforrás, az egyik legvonzóbb vacsora. Persze ettől összetettebb a kérdés, maga az is egy izgalmas téma, hogy miként találkozik a pocok és a harcsa – nyilván nem a réten. A végén a videó meg cukiság – ők sikeresen átúszták a folyót…

A rágcsálók vándorlása

A pockok és a mezei egerek vándorlása Magyarországon az aratás után több tényezőnek köszönhető. Az aratás, a mezőgazdasági tevékenységek, és az évszakos változások kiváltó okként szolgálnak a kisemlősök vándorlási mintázatainak kialakulásához.

A pockok és a mezei egerek vándorlása Magyarországon az aratás után több tényezőnek köszönhető. Az aratás, a mezőgazdasági tevékenységek, és az évszakos változások kiváltó okként szolgálnak a kisemlősök vándorlási mintázatainak kialakulásához.

Élelemforrások csökkenése: az aratás alapvetően csökkenti az állatok rendelkezésére álló élelemforrások mennyiségét. A termények betakarítása után kevesebb mag és növényi eredetű táplálék áll rendelkezésre az állatok.

Életterük megzavarása: az aratás fizikailag is módosítja a kisemlősök életterét. A növénytakaró eltávolítása miatt az állatoknak kevesebb rejtőzködési és fészkelési hely áll rendelkezésre, ezáltal növekszik a ragadozók általi kiszolgáltatottságuk.

Populációs sűrűség: az aratás előtt az állatok sűrű populációkat alkothatnak az érett növényzetben. Az aratás után a drasztikusan megváltozott környezetben a túlélés érdekében sok állatnak új élőhelyet kell keresnie.

Évszakos változások: az aratás időzítése általában egybeesik az évszakos változásokkal. A nyár végi és ősz eleji időszakban a kisemlősök hajlamosabbak vándorolni, akár az aratás miatti változások nélkül is.

Kihívás - a folyó átúszása

Nagy kérdés, hogy az előzőekben ismertetett okokon felül miért hajlandó a folyókat is átúszni? Én biztosan nem vállalnám be…

Élőhelykeresés: A folyók átúszása gyakran az új élőhelyek vagy élelemforrások utáni keresés eredménye. A vándorlás során a kisemlősök a folyók másik oldalán található kedvező élettereket is felfedezhetik.

Populációs nyomás: Az erős populációs sűrűségű területeken az állatoknak konkurenciával kell szembenézniük, ezért hajlamosak távolabbi területeket keresni. A folyók átúszása lehetővé teszi számukra, hogy új területeken telepedjenek meg.

Tájstruktúra: Egyes folyó menti élőhelyek olyan tájstruktúrával rendelkeznek, amely kedvez a kisemlősök vándorlásának, például alacsony partok, lassú folyású szakaszok vagy a folyóban lévő kisebb szigetek).

A fent említett információk alapján megállapítható, hogy a pockok és a mezei egerek számos okból képesek és hajlandók átúszni a folyókat Magyarországon.

Miért támadja meg a pockot?

Mert éhes. No ettől kicsit bővbben: mert könnyen elérhető tápláléknak tűnik – és még érzékeli is. Még bővebben a harcsa táplálkozása széles spektrumú és alkalmazkodó képessége révén sokféle zsákmányállatot fogyaszt. Azonban miért kapná el kifejezetten az egeret és a pockot, amikor ezek a kisemlősök folyókon keresztül úsznak? Ha hisszük, ha nem, ennek több különféle oka is lehet, nyilván minden véleményben lehet igazságtartalom:

Alkalmi lehetőség felismerése: A harcsa opportunista ragadozó, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló zsákmányra táplálékként tekint. Nagyon leegyszerűsítve az egér vagy a pocok folyón keresztül úszva könnyű célpont.

Élelemkeresési stratégia: A harcsa éjszakai ragadozó, melynek táplálkozási stratégiája a zsákmány mozgásán és vibrációján alapul a vízben. A folyóban úszó egér vagy pocok keltette vízi rezgések a harcsa számára könnyen érzékelhetővé teszik a zsákmány jelenlétét – ráadásul kiváltják a támadó ösztönt is. 

Költséghatékonyság: Számos esetben megfigyelhető volt, hogy a ragadozók semmit nem csinálnak ok nélkül. Az egeret és a pockot elfogyasztva a lesőharcsa viszonylag kis ráfordítással nagy energiamennyiséghez jut, ami hozzájárul a napi energiaigényének kielégítéséhez – viszonyleg kicsi „munka” árán.

A fenti gondolatok alapján látható, hogy a harcsa nem csak alkalmi ragadozó, hanem életmódja és táplálkozási stratégiája is kifejezetten elősegíti, hogy egereket és a pockokat, valamint más folyóban úszó állatokat támadjon meg.

Élmények és emlékek

Három különböző történetet szeretnék Veletek megosztani- mind rágcsáló és mind hal, de mindegyik különböző…

Nagyon sok éve Édesapám sokat mesélt az „egerekről”, akikből mindenki csemegézik – leginkább éjszaka. Hittem is meg nem is. Aztán átéltünk egy olyan éjszakát, amikor egyszerre szembesültem vele, hogy mennyi egér és mennyi harcsa van egyszerre jelen a színtéren.

Sok éve - leendő – Csodálatos Feleségemet vittem kirándulni a folyóra. Igyekeztem „varázsolni”, véges időn belül fogtam egy jó pocakos vállalható harcsát. Mondtam neki, hogy vagy rák, vagy egér van benne. Nyilván nem hitte el. Amikor a tisztításnál három kis szőrmók bújt elő, akkor már azt is mondta, hogy ezt a halat nem eszi meg…

Nem csak a harcsák sportja az egerészés. Alig pár éve hazavittem egy kettes forma csukát. Valószínűleg nagy gourmand lehetett, mert a meglehetősen duzzadt pocakban egy breki és egy egér volt…

Nézd meg az úszóbajnokok hogyan küzdenek – ők átjutottak…
 

Kép és a videó forrása: https://www.youtube.com/shorts/BQtwJexzmB4

Miért vándorolnak a pockok és a mezei egerek Magyarországon, különösen az aratás után?

A kisemlősök vándorlásának több oka van, beleértve az aratás által okozott élelemforrások csökkenését, az életterük megzavarását, a populációs sűrűséget, és az évszakos változásokat. Az aratás csökkenti az állatok rendelkezésére álló élelemforrások mennyiségét, módosítja életterüket, és a drasztikusan megváltozott környezetben sok állatnak új élőhelyet kell keresnie.

Miért úsznak át a pockok és a mezei egerek a folyókon?

Több oka is lehet: élőhelykeresés, populációs nyomás és a tájstruktúra. A kisemlősök új élőhelyeket és élelemforrásokat keresnek, az erős populációs sűrűség miatt új területekre vándorolnak, illetve az egyes tájstruktúrák kedveznek vándorlásuknak, mint például az alacsony partok vagy a lassú folyású folyószakaszok.

Miért támadja meg a harcsa a folyóban úszó pockot vagy egeret?

A harcsa széles spektrumú táplálékon él, és alkalmazkodó képessége révén sokféle zsákmányállatot fogyaszt. Ahogy már említettük: a harcsa opportunista ragadozó, így a folyón úszó egér vagy pocok könnyű célpont számára. Továbbá, a harcsa táplálkozási stratégiája a zsákmány vízi mozgásán és vibrációján alapul, ami kiváltja a támadó ösztönt.

Milyen személyes élményeket osztott meg a cikk írója a témával kapcsolatban?

Válasz: A cikk írója három történetet osztott meg. Az elsőben édesapja mesélte el, hogy mennyi egeret és harcsát látott egy éjszakán. A másodikban a cikk írója (leendő) feleségét vitte kirándulni, ahol egy harcsában három kis egér volt. A harmadik történetben egy csuka hasában talált egy békát és egy egeret.

Van-e bizonyíték arra, hogy az egeresek sikeresen átúsznak a folyón?

Válasz: Igen, a cikkben található egy videó, ahol az "úszóbajnokok" hogyan küzdenek és sikeresen átúsznak a folyón.